Nyelvtudományi Közlemények 55. kötet (1954)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Jövevényszókutatások 3

JÖVEVÉXYSZÓKUTATÁSQK 21 bauen (L P)' (< komi Hsupem). -{L. még MŰNK.—KÁLMÁN 190. 1. és itt 143. sz. Máskép, ősi egyezésnek magyarázva: TOIVONEN: FUF. XXVIII, 96.) 77. Ni sirám'' '(Brot)schnitte' (KT. 958) < komi VSL ser§m, P serem Brotschnitte, (geschnittenes) Stück Brot'. 78. Ni twnf: 'allgemeine Bezeichnung der Schlitten und Narten' (KT. 968; É)< kraifv S Pec L Le P dotí, I död, VU Ud dóid 'Schlitten, Fuhre, Fuder' ; (GEN.) PO dycH 'Schlitten'. (AHLQV. ; STEINITZ 163.) 79. Kaz tplán' 'Pfote des Hasén, des Fuchses (worauf das Tier tritt) ; Feli von der Oberseite der Pfote' (KT. 998; É) < komi talán; vö. S találni, Ud tala'vnis, P tala'vni, I talöni 'treten (mit den Füssen), stampfen': talán: P poAala-n 'Tritt am Webstuhl' ; (WIED.) talán 'Tritt, Fusstritt, . . .' koktalan, pod-t. 'Tritt, Fusstritt, Trittschemel (am Webstuhl)'. (talán tehát a. m. 'lépő', azaz 'amivel, amire lépnek'.). 80. Ts tüWs 'Schilf (in Seen, hart)', Kaz tolás 'eine Wasserpflanze (mit langem Stengel.'. .)' (KT. 998; D, É) < komi hVoliis, Ud toliclé 'eine Pflanze (L), eine ziemlich hohe Wasserpflanze . . .'. (PATK. ; KARJ. 144 ; WICHM. FUF. XV, 48.) 81. O tun 'Perle' (KT. 1004 ; É) < komi V VU S Pec L Le Ud P don, I don 'Preis, Wert (V VU S Pec L Le Ud I), . . ., Perle (P)'. 82. DT tus 'feuchte Stelle in einem kleinen Wald', Kaz AP'S 'trockene Randpartie einer überschwemmten Uferwiese, worauf Gras wáchst' (KT. 1093; D, É) <C komi Ud los 'nasse Wiese, wo meistens Schilfgras wáchst'. (Máskép Toiv.: Affr. 148.) 83. Ts tönzek 'Vielfrass' (KT. 1096; D, É)< komi L Le Ud latseg ua. (ANDERSON : Wandl. 72—3 ; KARJ. 123.) 84. DN testan 'kleiner Schleifstein . . .' (KT. 1096 ; D, K, É) < komi • (WIED.) letstan 'Schleifholz für Sensen'; (SAHOV) letstan 'öpycoK'; (KOMH-pyccKHtí CJioBapb. 1948) letstan 'öpycoK (TOMHJibHbiH)'; vö. VI letétini, Ud letstinis 'schárfen, anspitzen'. (KARJ. 166.) ' * B) Ha a chanti nyelv körében bőven válogathattunk a komi eredetű jövevényszavak között és a fenti felsorolásban számos jól ismert jövevényszót mellőzhettünk28

(elsősorban olyanokat, amelyek nem igen szolgálhatnak felvilágosítással arra vonatkozólag, hogy melyik nyelvjárás lehet az átvétel közvetlen forrása), jóval kisebbnek látszik a manysiból kimutatható komi elemek száma. Ennek természetesen az a főoka, hogy egyelőre csak kisterjedelmű manysi szójegyzékek állnak rendelkezésünkre, így tkp. a manysi nyelv szókészletének csak csekély részét ismerjük. Nézzük most a manysi nyelvnek komi eredetű jövevényszavait (itt is későbbre hagyva az igei jövevényszavakat). 85. LO bika 'Mann, Ehemann, Gatte, Greis' (KANN. 94, É)29 (MŰNK.) ajka 'öreg'< komi VSLUd aika 'Vater des Mannes, (Ud auch:) 28 Néhány jövevényszót még a megfelelő manysi jövevényszó tárgyalásánál (ós alább, a III. fejezetben) említünk meg ; igei jövevényszót azonban fönt éppen csak mutatóba vettünk fel kettőt, mert ezzel a csoporttal alább külön foglalkozunk. 29 KAN3ST.=KANNISTO :

Zur Geschichte des Vokalismus der ersten Silbe ina Wogulischen. ~ MUNKÁCSI adatait a SziLASi-féle, továbbá a TitócsÁN-Yi-fóle szójegyzékből, valamint a VogNépkGy. II. kötetének végén levő jegyzékből idézzük.