Nyelvtudományi Közlemények 55. kötet (1954)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Jövevényszókutatások 3

JÖVEVffiXYSZÓKUTATÁSOK J3 A XVIII. században tehát már kimutatható az az erős orosz hatás, amelynek következtében az orosz jövevényszavak tömege hatolt be a komiba. Minthogy azonban az l > v hangváltozás — mint láttuk — megelőzte az orosz szavak tömegesebb átvételét, ez az l^>v hangváltozás, amely már szintén a XVIII. sz. első negyedéből mutatható ki, legkésőbben a XVII. század végéig lefolytnak tekinthető, de hogy a XV. században ment-e végbe, vagy későbben, arra vonatkozólag semmiféle útbaigazítást nem kaptunk. Nézzük azonban még a más nyelvekből való jövevényszavaknak a tanúvallomását! 11. WICHMANN a komi nyelv szamojéd jövevényszavai közt tárgyalja az I nelk 'lábikra' szót (FUF. II, 179), amelynek szamojéd eredetijében szintén -l- jelentkezik. Ezt a szót tehát szintén az l > v hangváltozás lefolyása után vette át az izsmai zürjénség ; az átvétel korára nincs közelebbi adatunk. WICHMANN is csupán annyit állapít meg, hogy a komi szó „meglehetősen fiatal átvétel", minthogy az izsmai nyelvjárásban csakis újabb átvételekben (mint amilyen pl. I val 'Welle' •< or. Baji) marad meg az l „ira Auslaut eines Wortes oder vor einem Konsonanten". 12. A komi nyelv csuvas eredetű jövevényszavai kpzt WICHMANN csupán egyetlen egy példát talált ilyen hangtani helyzetre (komi ulmö és ulmös 'alma'< csuv. ulma). Ez az adat (függetlenül attól, hogy csupán WiEDEMANNból ismeretes és más forrásból egyelőre nincs igazolva, ami azonban nem jelenti azt, hogy az adat hitelességét kétségbe vonhatnék) nem viszi előbbre kérdésünk megoldását, minthogy nyilvánvalóan l-es nyelvterületről zármazik. _ Újabban azonban még egy idevágó adat került elő, még pedig a legrégibb komi nyelvemlékekből. A kérdéses szót UOTILA (JSFOU. LII/5, 1) ÍiZ-nak, V. I. LYTKIN pedig c'bm-nak, ill. uibiJi-nak olvassa19 ; a szó jelentése 'Sturm' (UOTILA), 'öypíi, 6ypHbiH,' (LYTKIN : Drevneperm. 42, 48). UOTILA rámutat arra is, hogy SCHKENK (1854) is ismeri ezt a szót az izsmai nyelvjárásból, még pedig siy 'Sturm' alakban ; a szó SCHRENK írásmódja szerint ^'j-nak olvasandó.20

LYTKIN

most újabb adatot is közöl (i. h. 48, 144): V jezis kiz siv mune 'Hapofl B ITOJIHOM paarape (öypHo) HAeT'. Én a szót az udorai nyelvjárásból éiv alakban jegyeztem fel a következő szólásban : éiv-nuem jag 'öypejioM, Jiec CBaJieHHbiíí BeTpoM, 6ypeíí' („széltörés", 'ledőlt fa ; szél vagy vihar által kidöntött erdő'). (Ugyanígy mondja az udmurt is : éií-nuám 'széltől összehordott v. egymásra döntött galy- és fatorlaszok az erdőben' ; 1. MŰNK. VotjSz.) LYTKIN szerint azonban (i. h.) idetartozhatik a luzai éila 'KOHOA^ (6ype-JIOM?)' is. Ezt a szót WICHMANN is ismeri; a Lökcim mellékéről közli ezt a szót : éila ?

morscher Baum'. Ezt a következő adatokkal egészíthetjük ki :. Mez va-sila 'AepeBo paaMbiToe BOAOÍÍ (a víz által elsodort fa ; fa, melyet a o lyó magával sodort és amely a vizén úszik)', Le éila 'BaJie>KHHK (Windbruch)'. z a szó a chantiba is átkerült: Kaz épAac

'Windbruch' (Karj.-Toiv. 924). 19 Régebben G. Sz.

LYTKIN (3bipflHCKHH Kpaü I, 29) si-nak ('myM'), V. I. LYTKIN pedig (K HCTopHH KOMH nHCbMeHHOCTH 182 — 3) a felirat megelőző szavával együtt nollomsis (= nollemáisj-nak. fcTaji HOCHTbCH') olvasta ezt a szót. 20 Vö. ScHRENKnél

syy 'Klafter' (olv. sl), ny 'Mádchen' (olv. ni), kyy 'Sprachey Zunge' (olv. lei), sir 'Harz' (olv. sir), sin 'Auge' (olv. éin), nea 'Pfeil' (olv. ne).