Nyelvtudományi Közlemények 55. kötet (1954)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Jövevényszókutatások 3

14 FOKOS DÁVID Ez a éila lehetne ugyan a *éü 'szel' szó származéka21

,

de tisztázásra szorul az udm. éilo 'cserjés, bokros hely, kis erdő', silo-surno 'nagy és sűrű bozót', S silo-surno (MUNKÁCSI : MSFOu. 102. köt., 96, 581) 'Windbruch, vom Sturm samt den Wurzeln herausgerissener Baum', K siló 'cserjés, bokros hely, kis erdő' szóhoz való viszonya.22

(WICHMANN

sem vonja a permi nyelvek csuvas jövevényszavairól szóló munkájában az udm. sil 'szél' szóhoz a komi éila, udm. siló szavakat.) Azok a hangtani nehézségek, amelyek miatt UOTILA mégsem látja teljesen tisztázottnak23

a

komi §il, udm. sil csuvas eredetét, talán éppen az utóbb említett komi éila, udm. éilo hatásában, azaz a éiv, éil szavaknak a éila, éilo szavakkal való keveredésében lelhetik magyarázatukat. A komi sil tehát minden bizonnyal csuvas eredetű szó. Az ezekről a jövevényszavakról szóló tanulmányában WICHMANN arra az eredményre jutott, hogy a csuvas eredetű szavak a VIII. sz. után, de legkésőbben a XI. században kerültek a komi nyelvbe. LAKÓ GYÖEGY ugyan későbbre teszi a komi-csuvas érintkezések végső határát (,,kb. a XIII. század közepére tenném azt a határt, ameddig a közvetlen zürjén-csuvas érintkezéseknek — legalább is nagyobb részben — le kellett játszódniuk", írja LAKÓ ,,A permi nyelvek szóvégi magánhangzói" c. értekezésének 63. lapján), és ez nem is mondana ellent itt nyerendő következtetésünknek, mégis megmaradhatunk óvatosságból a XI. századi határ mellett, minthogy itt közös permi átvételekről van szó. Az l >• v hangváltozás tehát (a V éiv, Ud éiv tanúsága szerint) a csuvas hatás után, clZclZ cl XI. (? XIII.) sz. után, de mindenképpen az orosz szavak tömegesebb átvétele előtt, vagyis legkésőbben a XVIII. sz. eleje előtt ment végbe. Csakhogy ez a megállapítás még mindig igen tág határokkal (a XII—XVII. századdal) operáló időmeghatározás! Eddig csak a terminus ad quem-et tudtuk megnyugtatóan tisztázni. Próbáljuk tehát kutatásaink területét kibővíteni és vonjuk bele vizsgálódásunk körébe a komi eredetű szavaknak más nyelvekbe átkerült alakjait, ill. az ezekben a nyelvekben jelentkező alakjait. Megkönnyíti munkánkat, hogy ebien az irányban is történtek már jelentős eredményeket felmutató kutatások. 13. Régóta ismeretes tény, hogy az eredeti Z-hangok a déli-chantiban ma túlnyomó részben (a többi nyelvjárás /-hangjaival szemben) t alakban jelentkeznek. Pl. magy. lélek ~ manysi Ml, komi lol, lov, udm. lul: chanti DN tit, • — Trj A% A, 0 li\ 'lélekzet' ; m. nyíl ~ manysi hal, komi nil, h§v: chanti DN hot, - V áa-f, O ha"\ (1. WICHM.: FUF. XV, 28, 35). Megállapítható továbbá az is, hogy a déli-chanti t (-D-) az eredeti fgr. (uráli) *l hangnak a folytatása, ellenben az eredeti fgr. (uráli) *í-nek a folytatása a chantiban csak /-hang (l, l, ],); pl. komi-udm. gilid 'schlüpfrig, glatt' ~ chanti K Tco\3; m. holló ry manysi köAá'g: chanti' DN %üUx (1- TOIVONEN : FUF. XX, 54, 55, 71, 82, JSFOu.>VLII/6,

4). ^ Vö. udm. til 'tűz' : tüo 'agyagos földön növő erdő' ~ komi tila 'Neubruch'. 22 Ehhez

vö. ]Sf. SEBESTYÉN IRÉN: Fák ós fás helyek régi nevei az uráli nyelvekben. 51, 88. — A jelentésfejlődés érthető lenne ; vö. manysi kaxsa'% 'Windbruch ; JIOM'< török kaksak 'trockenes Holz' ós 'dichter Wald' is (KANNISTO: TLW 103).. "^nicht ganz klar" (i. h. 3..!.)•