Nyelvtudományi Közlemények 55. kötet (1954)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Jövevényszókutatások 3

12 FOKOS DÁVID eredetű elemek — későbben kerültek vándorútjukban (nyugat felől) mai hazájukba, de ők sem a XIII—XIV. századnál későbberi foglalták el mai lakóhelyeiket ; azonban lehetséges, hogy vándorút jukban ők is már előbb, nyugatibb átmeneti tartózkodási helyükön (a vjatkái kormányzóság területén), tehát szintén még a XIII—XIV. sz. előtt találkoztak a novgorodiakkaL Ami azonban az orosz jövevényszavak zömének, főtömegének (oCHOBHan Macca) a komi-zürjénbe való bejutása korát illeti, ez LYTKIN szerint is jóval későbbre, nevezetesen a Permi István utáni időkre (a XIV—XV. századtól kezdve) teendő, a komi-perm jakban viszont ez a nagyarányú átvétel csak a XVI—XVII. sz.-tól kezdve történhetett meg (i. m. 131.1.). Egy másik helyen azonban (u. o. 194. 1., a zárt o-val kapcsolatos fejtegetései nyomán) a XVII— XIX. századot jelöli meg mint azt a kort, amikor az orosz jövevényszavak nagy tömege hatolt be a komi-zürjénbe.18 Itt mármost a következőket kell megjegyeznünk. Ha figyelembe vesszük a fent említett — éppen LYTKIN által tisztázott — nyelvi jelenségeket, nevezetesen 1. hogy a tekintetbe jövő vidéken csak a XVI. századi orosz emlékekben kezd, már nemcsak gyér nyomokban, a íeí'-típus jelentkezni [»,,ApeB-nefíiiiHe yKa3aHHH na STOT nepexoA — HariHcaHHfl e BMecTO a HJIH H — naxoflHM Mbi B naMHTHHKaxXVI B.' (JXypuoBo: HCTOPHH pyccKoro H3biKa•§ 243)« idézi LYTKIN : <t>0HeTHKa 156. 1.], vagyis az a típus, mely a komi nyelv orosz jövevényszavaiban a sokkal ritkább fo^-típussal szemben uralkodónak mondható (1. LYTKIN UO. 150—3, 156), 2. hogy a tekintetbe jövő északi-nagyorosz nyelvjárásokban csak a XV. sz.-ban lesz kemény hanggá az orosz m, >K, viszont a komiba átkerült orosz jövevényszavakban általában már ez a kemény kiejtés tükröződik (1. uo. 135—6, 139, 140), akkor a benső komi-orosz érintkezéseknek, és így a tömegesebb orosz átvételeknek a korát a komiban és a permjákban egyaránt nem tehetjük a XVI., de talán még a XVII. sz.-nál sem korábbi időre. Ez a kormeghatározás tehát már lényeges közeledést jelent az általunk lent felvett, egyéb tényekből kikövetkeztetett kormeghatározásokhoz és egyezik is LYTKiNnek. fentebb idézett második megállapításává] . KALIMA (és LYTKIN) fenti megállapításai tehát abból a szempontból, hogy ezeknek a segítségével meg tudjuk határozni az erős orosz hatást megelőzött komi l >> v hang változás idejét, tkp. keveset mondanak. De rendelkezésünkre állanak MÜLLER, LEPECHIN és PALLAS szójegyzékei ; ezek a XVIII. századi szójegyzékek pedig nemcsak v-s jellegű komi szavakat, hanem egyúttal már számos orosz eredetű jövevényszót is tartalmaznak. Csak a ,,zürjennek'" jelzett adatokat véve figyelembe (a permi nyelvjárásban még nagyobb mértékben nyilvánult meg az orosz hatás), MÜLLER pl. többek közt a következő adatokat említi : Dienga 'Geld', Bátja 'Vater', Tschéljad, Tscheleg 'Kind', Bába 'Magd', Schapka 'Mütze', Gatsch 'Beinkleider', Stupni 'Schuhe', Lábitsch 'Bank', Botschka Tass', stb., LEPECHIN pedig többek közt a következő szavakat jegyezte fel : sapog 'csizma', podoSvajas 'talpak', Síapa 'kalap', pora 'idő', zverjas 'állatok', nnmaJieHi. 'puskával', ApaHeijbiflCi. 'zsindelyek', stb. PALLAsnál van : bai, baia 'apa', cel'ad 'gyermek', gólos 'hang', 8um 'zaj', svadba, brak 'lakodalom', luc 'sugár', bereg 'part', íubitni 'szeretni', stb. 18 A

zárt o-val átvett orosz eredetű jövevényszavak közül az „ocHOBHaa Macca 3aHMCTB0BaHHÍÍ npOHHKJia B KOMH-3HPHHCKHÍÍ H3I.IK, BepOflTHO, B XVII—XIX BB." (LYTKIN : Phonet. 194. 1.)