Nyelvtudományi Közlemények 55. kötet (1954)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Jövevényszókutatások 3

JÖVEVÉNYSZÓKUTATÁSOK 11 A régibb feljegyzések alapján tehát meg tudtuk állapítani, hogy a komi l >> v hangváltozás bizonyos nyelvjárásokban már a XVIII. sz. 20-as évei előtt ment végbe ; ez a hangváltozás azután 1730-tól kezdve irodalmi adatokban, feljegyzésekben rendszeresen, folytatólagosan kimutatható. * Nézzük most azokat az eredményeket, amelyekre a komi nyelv jövevényszavainak a vizsgálata alapján jutottak, és próbáljuk ezeket is problémánk szempontjából értékesíteni. 10. A komi nyelv orosz jövevényszavaiban (az inyvai permi nyelvjárás kivételével, ahol az ezekben a jövevényszavakban is jelentkező v újabb fejlődés eredménye) az eredeti l megmarad ; pl. I il 'iszap' <C or. HJI, V telk 'értelem' < or. TOJIK. EZ tehát azt jelenti, hogy az orosz elemek már nem vettek részt az l >> v hangváltozásban, vagyis (tömegesebb) átvételük ideje az l r> v hang változás utáni korba esik.17. , Van ugyan az orosz eredetű jövevényszavak közt bizonyos (csekélyebb) számú szó, mely —- mint fent láttuk — igen régen jutott be a komiba, azonban egyelőre csupán annyit mondhatunk ezekről a jövevényszavakról, amivel KALIMA a komi nyelv orosz eredetű jövevényszavairól szóló munkájának fejtegetéseit lezárja, hogy t. i. a tények, az adatok azt mutatják, ,,dass die Beziehungen zwischen Syrjánen und Russen verháltnismássig jung sind. Vom 14. Jahrhundert an werden sie reger : die politische Abhángigkeit und das orthodoxe Christentum begünstigen das Eindringen russischer Lehnwörter im Syrjanischen" (i. m. 182. 1.). Ebben az összefüggésben azonban még egy fontos körülményre kell rámutatnunk. Már fent is utaltunk arra, hogy V. I. LYTKIN felfogása szerint a komi nyelvbe behatolt orosz jövevényszavak tömegesebb átvételének a kora régibb időre teendő. Lytkin részletesebben a már említett „OoHeTHKa ceBepHOBeJiHKOpyCCKHX TOBOpOB H 3aHMCTB0BaHHH H3 pyCCKOrO H3bIKa B KOMHÍÍCKHH" c. tanulmányának első fejezetében,,H3HCT0pHHBCTpeq KOMHííijeB c pyccKHMH" c. a. foglalkozik ezzel a kérdéssel. Szerinte.a délről észak felé húzódó komik már a XI. században találkoztak, ül..a XI. századtól kezdve többé-kevésbbé állandóan érintkeztek oroszokkal [»BcTpeqH KOMHÍíijeB c pyccKHMH c XI B. Hyn<Ho cqHTaTb y>Ke öonee HJIH MeHee nocTOHHHbiMH« (i. m. 130. 1.), »conpHKOCHOBeHHH K0MH-3bIpflH C pyCCKHMH Ha^aJlHCb He no3>Ké XI B.« (uo. 132. 1.)] A permjákok azonban — miként ez abból a tényből folyik, hogy az ő nyelvükben nincsenek meg a komi-zürjén nyelvjárásokban jelentkező és a Vicsegda vidékén lefolyt érintkezések emlékét őrző karjalai-vepsze 17

L. pl.

KALIMA : RLS. 23 ; UOTILA ; Kons. 194. Olyan kivételes esetekben, mint Ud kepuv 'Leisten (für Stiefel usw.)' •< or. KOnbiJi (1. TOIVONEN : Vir. 1936, 227 és LYTKIN : Phonet. .159), talán hamis analógiával van dolgunk (vö. Ud Icod'zuv ~ L Le kodz'yl 'Stern'; 1. még FUF. XXX, 191 — 2, UOT,: Kons. 376). Hamis analógiával, vagy talán az orosz szó kiejtésével magyarázható az olyan eset, mint Ud bevk 'Verdeck auf dem Boot' < or. 6onK (1. KALIMA: i. m. 42, 23 és FUF. Anz. XXIII, 248 — 9). — Különösnek látszik, hogy az izsmaiban kol-piú mellett ke-piú 'Hauzahn, Raffzahn' alak is használatos (P kov 'Hauzahn des Schweines\ kou-pifo 'Hauzahn, Raffzahn'; < or. KOJI). Itt a chanti (KARJ. —Toiv. 398) DN fe'ls 'Hau-, Raffzahn (eines Tieres)' alapján arra is gondolhatunk, hogy az I ke- talán nem azonos az orosz-eredetű kol- szóval. (Vagy vö. talán I ke alakhoz egy feltételezhető Ud *kev alakot?)