Nyelvtudományi Közlemények 54. kötet (1953)

Tanulmányok - Deme László: A nyelv fejlődése belső törvényeinek kérdéséhez 10

18 DBME LÁSZLÓ nem érezzük összetételnek, hanem szintagmának : selejttől mentes, párthoz hű ; s így — nem lévén lexéma — abból nem is képezhetünk további szavakat : (selejttőlmentesség, párthozhűség nincsen), csak újabb és még nehézkesebb szintagmákat (párthoz való hűség, selejttől való mentesség). — Mi adott támasztékot az új alakulatoknak arra, hogy szabállyá sűrűsödjenek ; mi tehát a jelöletlen határozós összetételnek, mint szóalkotási módnak alapja a magyar nyelv sajátos, belső törvénytárában? — Nyilvánvalóan az, hogy a magyarban igen sok a jelöletlen összetétel; sőt : a tulaj donság jelzős, a tárgyas és a birtokos összetétel csak jelöletlen lehet. Most közömbös, hogy ez történelmileg hogyan alakult ki : a mai magyar nyelvben az összetétel útján való szóalkotás módját alapvetően az jellemzi, hogy a két tag egymáshoz való viszonya jelöletlen. Az új szabály tehát a magyar nyelv eddigi belső törvényeit, eddigi sajátosságait nemcsak hogy nem rombolja, hanem éppen erősíti : az összetétel jelöletlen volta, ami a magyarra jellemző, az összetételnek eggyel több fajtájára terjed most már ki. Ezzel az új szabállyal a nyelv egyben csiszolja rendszerét, tökéletesíti meglevő sajátosságait. A szintagma és a neki megfelelő összetétel viszonyában ugyanis ma az a helyzet, hogy a raggal jelölt szintagmának általában jelöletlen összetétel felel meg a birtokos kapcsolatokban : az asztalnak a lába, vagy legalábbis : az asztal lába szintagma, ahol a tagok viszonya jelölve van ; az asztalláb összetétel, ahol a tagok birtokos viszonyát semmi sem jelöli. Ugyanígy a tárgyas kapcsolatokban : villanyt szerélő, vért forraló szintagma ; villanyszerelő, vérforraló viszont összetétel. Szemléltetve azt a ferde párhuzamot, amelyet az új szabály által a nyelv korrigálni kezdett : szintagma összetétel birtokos jelölt jelöletlen tárgyas jelölt jelöletlen határozós jelölt jelölt (vö. DEME, A jelöletlen határozós összetételek kérdéséhez. Előadás a M. Nyelvtudományi Társaságban). És most nézzük a másik példát. Ugyancsak a nyelvújításhoz fűződik az a próbálkozás, hogy a házból való kimenetel, a kertben való tartózkodás stb. szintagmák egyszerű képzés formájában oldódjanak meg : a házbőli kimenetel, a kertbeni tartózkodás. Az alkalmazott képző meglevő eszköz ; a képzés meglevő szóalkotási mód : mi akadályozta meg mégis a képző ilyen természetű felhasználásának elterjedését? Alighanem érthetőbbé válik, ha hozzáveszünk még néhány ilyen igét is : kiakolbólít, kézbesít (vö. TOLNAI, NyÚSz.). Miért nem mondhatjuk, hogy a szállítóvállalat az árut raktárbólítja, vagy házbasítja% Hiszen itt is képzésről van szó, mégpedig a meglehetősen eleven -ít képzőről í A feleletet itt a képzés alapjául szolgáló szóalak adja meg. Továbbképzés alapjául a magyarban csak lexéma, szótárilag önálló szó szolgálhat. A ragozott