Nyelvtudományi Közlemények 53. kötet (1952)

Kisebb közlemények - N. Sebestyén Irén: Magyar út 267

268 K. SEBESTYÉN IRÉN Ebbe a szamojéd szócsaládba sorozta még HALÁSZ és GYÖRKÉ a tavgy yoaja 'Weg' szót is, amely GYÖRKÉ felfogása szerint -ja képzős származékszó a )joa- alapszóból. GYÖRKÉnek egész elgondolása voltaképpen ezen a tavgy adaton épül fel. Ha a tavgy szóban a -ja végzet képző és „ha ... a tavgy noaja 'Weg' szó képző nélküli töve csupán íjoa- (< i}u-) s ez azonos a többi nyelvjárásbeli alakok első tagjával: ?;u-, u-, wa- stb., akkor a többi nyelvjárás mai szavai szintén csak képzettek lehetnek. Közös képzőelemük, véleményünk szerint, a ma is élő uráli eredetű -/. névszóképző1

' (i. m. 16.1.).

GYÖRKÉ felvetette a kérdést, vájjon fenntartható-e ezek után a magyar út és az egytagú szamojéd szavak (nu-, u-, wa- stb.) egyeztetése. Véleménye szerint a lapp és a finn adatokat ki kell zárni az egyeztetésből, de fenn kell tartani továbbra is a magyar út és a szamojéd szavak összetartozását azon az alapon, hogy a réginyelvi utu és a mai magyar út is származékszó egy — a szám. tju-, u-, wa-, wue- stb. tőnek megfelelő — ü- tőből. A magyar -tu, -t végzet pedig GYÖRKÉ magyarázata szerint egy uráli, valószínűleg *-tt. képzőnek a folytatója. A szamojéd adatokban mutatkozó szóvégi Jur. \-t, -d, Jen. ', -d- **> -r-> O. -i), -t-, -íí-,Kam. -íf- elem pedig uráli *-£., esetleg *-M> képzőre mehet vissza. Vájjon valóban képző-e a jurák adatok \-d, -t, a jeníszei-szam. adatok', -d- r^j -r-, az osztják-szam. adatok -', -t, -tt, -tte stb. és a kamasz adatok -ífe, -f d, -fái stb. eleme vagy pedig ezek az elemek a tőhöz tartoznak? Mielőtt erre a kérdésre feleletet adnék, nézzük meg, hogyan vált egytagúvá a szamojéd nyelvekben a magyar víz (vize,-), f. vési (vete-) stb. szónak megfelelő szó: Jur. ji\ Knd. wit, BTJD. ji, jid, acc. jid-m (CASTR. mscr. jid-mea 'Schenke', eig. 'Wasser-Zelt', jid-jeru = Wasserherr, d. h. 'Wassergeist'); T. be', gen. beda-r,; Jen. B. bi\ gen. bido\ Ch. bV, gen. biro\ 0. N., B., Taz, Kar. üt, öt; — K. bü; Koib. bu; (Atl.) by; Mot. bu; Taigi bu. Figyelembe kell vennünk a szamojéd szó-igei származékait is: Jur. jide-?^]ádm, (Knd. mscr.) wiierngam, wiiengü, tvit'ejeu, wiiengatm; BUD. jiderga-, REG. itmarta- 'trinken' (Wasser); T. bedé'am 'trinken', Jen. B. bidi-bo, Gh. biri-bo; O. üte-mba/; stb.; — K. bit-Xam, Koib. bit-lia, (Atl.) bit-lja stb. stb. (PAASONEN, Beitr. 72, 129. sz.). A tővégi magánhangzó lekopása után a nominativusban a jurák bizonyos nyelvjárásai és az osztják-szamojéd nyelv kivételével az eredeti szóközépi H is elveszett ebben a szóban. Az eredeti szóközépi hang megőrződött tehát a jurák bizonyos nyelvjárásaiban, az osztják szamojédban és megjelenik azokban a nyelvekben, amelyekből ragozási paradigmák állnak rendelkezésünkre, bizonyos esetragos alakokban. A rendelkezésünkre álló adatok szerint megőrződött az eredeti szóközépi hang a szó igei származékaiban. A víz megfelelőihez hasonlóan vált egytagúvá pl. a 'sátor' jelentésű szamojéd szó is: Jur. mea' 'Zeit' (sg, gen. mead, plur. gen. meado', sg. acc. meadm, plur. acc. ?neado); T. wa' id., sg. locat. mata-nu "zu Hause'; 0. X mat, mat, FO., C. muat 'Zeit'; — K. ma'd id. (Atl. matn 'Haus'); Koib. mar "Haus, Jurte' (Atl. nme 'Haus'); Mot. meri 'Haus, Jurte', PÁLL. MHTb 'AOMV vö. KLAPR. medn-ugol 'Wand', Taigi met 'Haus'. Vö. még Jen. (Atl.) ,,Mangaseja'", ,,Turuchansk"'' ma 'Haus'. A szamojéd szónak finnugor megfelelője is van: cserB. mdot 'Familie, das Haus Jemandes'. (PAASONEN, i. m. 301; vö. még WICHMANN; FUF. XIV, 92—93-) Az északi-szamojéd m^elvek