Nyelvtudományi Közlemények 53. kötet (1952)
Kisebb közlemények - N. Sebestyén Irén: Magyar út 267
MAGYAR ÚT 267 A finnugor nyelvek térszínforma-nevei nem igazolják Lőrinczének azt •a feltevését, hogy a finnugor nyelvekben szépszámmal lehetne találni testrésznévből alakult térszínforma-ne veket. Ilyen névátvitelek vannak ugyan az egyes nyelvekben, de számos jó etimológia azt bizonyítja, hogy az uráli nyelvek ősi térszínforma-nevei eredeti jelentésük szerint is térszínforma-nevek. Ilyen — mint kimutattam — a mái (MNy. XLVI, 120—122) és ilyen a seg is. N. SEBESTYÉN IRÉX Magyar út Út szavunk első etimológiája KLAPROTHtól származik. KLAPROTH Asia Polyglotta című művében az osztják-szamojéd uat 'Weg szó mellé, mint a szamojéd szó megfelelőjét, odajegyezte a magyar út szót is (vö. DONXER KAI, MSFOU. XLIV, 146). HUNFALVY és BUDENZ (VÖ. GYÖRKÉ, MNy. XL. 13) után HALÁSZ foglalkozott az út szó eredetével és kimutatta az út jurák-, tavgy-, jeniszei, osztják-szamojéd és kamasz megfelelőit (NyK. XXIV, 455). TOIVONEN" (Virittájá 1918, 82 — 83) a szamojéd megfelelők közül törülte a tavgy noaja 'Weg' és a kamasz ad'e adatot s a jurák-, a jeniszei- és az osztjákszamojéd megfelelők mellett a magyar szót egybevetette még a lpN. Friis vuottet, vuotam 'vestigia animalium videre, investigare stb.', vuottat 'tantum nivis ut vestigia ingredientium et ferarum conscipi possint' stb. L. vudote'spüren' szavakkal, amelyekkel már BUDENZ (NyK. VII, 36) is egyeztette a magyar szót. Ide vonta még TOIVONEX a finn Lönnr. vuottaa 'följa efter, gá efter spár, nppspára' stb., vuottua 'visa spár, röjas, kommá i sigte' szavakat is.1 MESKÓ és PAIS (MNy. XXXVII, 193—194) az út szót az úszik ige útövével kapcsolta össze. PAIS szerint az út eredeti jelentése 'vízen való utazás" lehetett. GYÖRKÉ JÓZSEF a Magyar Nyelv XL. évfolyamának 13—16. lapjain új szempontból magyarázta az út szónak a — már HALÁSZ etimológiájában is szereplő —jurák-, tavgy-, jeniszei-, osztják- és kamasz-szamojéd szavakhoz való viszonyát. Mielőtt rátérnék GYÖRKÉ nézetének ismertetésére, szükségesnek tartom a rendelkezésünkre álló szamojéd adatok közlését: Jur. SCHRENK 432 gitu 'Weg' (vö. DCXNTSTER KAI i. m. 84), CASTR. I\U\ gen. )]ud 'Weg, Spur', i\udau 'folgen' (trans.), }}udárpiu, íjudoryadm, i;udondadm (intr.), tiudo)]adm, lyudundadm 'einenWT eg macnen', BTJD. IC 'út': un (udn) sg. dat., SPROGIS (mscr.) Kan. i]ud 'Spur', vudumbes 'folgen, verfolgen, die Spur verfolgen', LEHTISALO (MSFOu. LVI, 23) O. i;u. Kis., Nj., S. >;ui, P. #'; Jen. CASTR. B. U\ gen. udos 'Weg', Ch. uri, sg. abl. uríhoro id.: O. KIAPR. (VÖ. POXNER KAI i. m. 146) Tym uat; CASTR. N. waM, watté, Jel., Taz, Kar. vuette, B. miiette 'Weg, Spur', DONXER KAI (Anl. lab. 78) O., Tym uarf 'Weg', imdjndacf 'gehen, wandern. sich umhertreiben', KTym iiaű 'Weg', KTaz yatf, ATaz upff. N. iiatf Vj. uat, FTaz mr 0ttd id.: Kam. CASTR. ade 'Weg, Heerstrasse', DONNER-JOKI á 'dzi, a'de>., a Yéi á'fd stb. 'Weg; Spur; Fuss-spur; Rimzel'. Ezekben a szamojéd adatokban a szókezdő »/, ti-, m- (< fi) másodlagos hangok (I)ONXER KAI, Anl. lab. 79). 1 TOIVONEN később (Commentationes Inst. Feimo- ügrici XVI, 176—177) a lapp szónak LEHTISALOTÓI, származó etimológiáját fogadta el, tehát a lp, szót elválasztotta az út szótól és a szara, megfelelőktől. F. vuottaa > lp.
