Nyelvtudományi Közlemények 53. kötet (1952)

Kisebb közlemények - N. Sebestyén Irén: Seg ~ Seeg 262

BT. SEBESTYÉN IBÉN Mindezen adatok alapján megállapíthatjuk, hogy a seg térszínformanévnek, amely a régi nyelvben önállóan és összetételekben, a mai nyelvben pedig csak összetételekben fordul elő, eredeti elsődleges jelentése 'monticulus, collis', másodlagos jelentése 'segen, azaz dombon, hegyen levő erdő'. Okleveles adatokban nincs nyoma és ma sem használatos a seg szó Segd alakja a helynevekben gyakori elhomályosult -d képzővel (Borsod, Szegszárd, Diósd stb.)A nagyküküllőmegyei Segesd és Segesvár, valamint a somogymegyei Alsó-és Felsősegesd helyneveket szintén a seg térszínforma-név származékainak tartja LŐRINCZE. Lényegében ezen a véleményen volt már PÁPAY is (MNy. XXIII, 214): „A Segesd helynév ... a hegy, domb, halom jelentésű régi magyar seg, ség származéka.1' B) Seeg: 1300: Transit quandam ualliculam uulgariter Seeg dictam; 1309: Castruum suum Seeg uocatum in comitate Vesprimiensi constructum; 1318: In Castrum Seeg transferri faciendo; 1335: Super montem Seeg nuncupatum; 1338: Cuiusdam monticuli Seeg uocati; 1345: Castri Seegh vocati; 1367: Ad collem Seegh nuncupatam. — A ,,castrum Seeg", amely az OklSz.-ban három adatban fordul elő, Veszprém megyében volt. Csánki alapján LŐRINCZE (i. m. 55) a névnek következő alakváltozatait közölte: 1327: Seegh, 1334: Segwar, 1414: Segvár; 1432: Esegkwar; 1439: Essegwara, Eseghwar. A szentgáli archívumból, illetőleg a veszprémi káptalani levéltárból egyéb adatokat is közölt LŐKCsrczE erre a várra vonatkozólag: 1233/1645: Seg, 1345 Seg (két adat). A Bánd határában levő várromot ma Segvár néven ismerik, hivatalos neve pedig Esegvár. Az ee-vel való (Seeg) adatok száma tehát tulajdonképpen csekély az e-vel való (Seg) adatok mellett. A veszprémmegyei „castrum Seeg" neve oklevelek alapján nyomon követhető a XIV. sz. elejétől a XV. sz. közepéig. Négy Seeg adattal szemben öt Seg adat áll és a mai Segvár elnevezés. Ez a mellett látszik tanúskodni, hogy az ee hangjelö és az e hangjelölés mellett a középkorban nem jelent feltétlenül minőségi vagy mennyiségi megkülönböztetést, vagyis, hogy a Seeg adatok ejtése is Seg lehetett. Viszont nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a szóban levő térszínforma-névnek egy 175l-es adat szerint Szégh alakváltozata is volt s így a szó eredetének megfejtésénél ezen alakváltozat szókezdő <sz-hangját, valamint hosszú é magánhangzóját is tekintetbe kell venni. A ,,castrum Seeg" nevének alakváltozatai, mai neve és a szóban forgó térszínforma-név összes e-vel való középkori és újabb változatai, azok a mai földrajzi nevek, amelyekben az összetétel első vagy második tagjaként megtalálható a seg szó, kétségtelenül bizonyítják, hogy volt egy seg térszínformanevünk, amely elhomályosult jelentéssel ma már csak összetételekben él. Ennek a térszínforma-névnek csupán a XIX. sz. eleje óta kimutatott segg változata az eredeti jelentés teljes elhomályosulásának következménye, tehát kétségtelenül népetimológiás alakulat. A seg térszínforma-név tehát nem azonosítható a 'podex' jelentésű segg < *seg testrésznévvel. Elkülöníti a térszínforma-nevet a testrésznévtől a Szégh alakváltozat is, amelj- arra mutat. 264