Nyelvtudományi Közlemények 53. kötet (1952)

Kisebb közlemények - N. Sebestyén Irén: Seg ~ Seeg 262

MAGYAR SEC — SEEG arra, hogy ellentétben többi elavult földrajzi nevünkkel (áj, elve, mái, rez, erge, ügy, ropó, verő stb.J a ség szó sem földrajzi köz- és tulajdonneveinkben, sem részben vagy egészen elhomályosult összetételek tagjaként nem fedezhető fel. Lőrincze a nyelvtörténeti adatok megvizsgálása alapján kimondotta, hogy a magyarban „ség térszínformanév nem volt" s a mai magyarban csak összetételekben élő seg térszínforma-név (mivel az OklSz. seeg, seegh adataiban az ee hangjelölés nem jelent a középkorban sem mennyiségi, sem minőségi megkülönböztetést az e-vel szemben) „eredetében azonos" a 'podex; jelentésű segg < *seg testrésznévvel, tehát ebben az esetben is a földrajzi neveknél nem ritka hasonlóságon alapuló névátvitellel van dolgunk. Nézzük meg most az OklSz. ség címszó alatt közölt adatait, valamint azokat a nyelvtör+éneti adatokat, amelyeket főleg levéltárakból Lőrincze gyűjtött össze. A) seg: 1055: Exhinc usque ad angulum aruk et postea usque ad seg ac deinde ad ursa; 1095: Tendit ad montem qui vulgo dicitur . . . seg . . . Per arundinetum ad caput montis qui vulgo dicitur see sec fehe; 1208/1359: Inde descendens de monte Segh; 1230 k/1355: Montis qui vocatur Bolugsegh; 1240: ibi est méta, quod vulgo dicitur Seghatar (ÁÚO. II, 112); 1244: Inde ad Segfeu: 1328: Peruenit ad metam Seguagas; 1339: Per médium cuiusdam loci que •Seguagas vulgariter appellatur; 1346: montem Getvrseg vocatum; 1394: in monte Segfew dicto; 1455: Ad latus montis lapidei Koivachseg dicti. — LŐRINCZE megállapította, hogy az OklSz. 1230 k. /1355-ből származó Bolugsegh földrajzinév ma Balogseg néven ismeretes Veszprém megyében a szentgáli határban. A Kowachseg adatra vonatkozólag pedig kimutatta, hogy ez a földrajzi tulajdonnév Szentgáltól északkeletre (valószínűleg a bándi határban) még két évszázaddal ezelőtt ismert név volt. Erre a hegyre vonatkoznak a következő adatok is: 1233/1651: supra montem vocitatum Seg; 1734: Non procul a certo Montioulo Kis Kovács Seg dicto; Non procul a Monte Kovács Seg vulgo apellato; 1783: Supra montem Kovács Seg renovata antiqua méta. — Megjegyezte LŐRINCZE (i. m. 56), hogy Kovácsseg előtagja PAIS DEZSŐ (MNy. VIII, 396) szerint eredetileg nem a kovács foglalkozásjelölő vagy személynév, hanem a. m. kovács, amire az OklSz.-ból idézett adatban a lapidei jelző valóban utal is. Valószínű, hogy a Kovács alak\"áltozat az eredeti kovács 'kavics' alakból keletkezett a kovács (Kovács) foglalkozásnév és személynév hatására. A földrajzinév jelentése 'kavicsos hegy'. " LŐRINCZE több érdekes adatot közölt még a szentgáli határból: 1233: Urseg, 1813: Őrség, ma: Őrség <-*-' Őrsegg: Mökseg(g) 'hátsó hegy' (erdőnév); 1735, 1765: Segd alatt, 1772: Segd allyán, 1792: Seg-dallyai; 1796, 1823: Ökör Segdnél, 1864: Ökörsegg, ma: Ökörseg ~ Ökörsegg (domb neve); 1751: diverticulum Nagy Szégh, 1780: A nagy Segh hegy alatt, 1808: Nagy Segg hegy alatt, 1834: Nagy Segd Hegy allyai stb. — PESTY Bakony-vidéken gyűjtött kéziratos anyagából közölte LŐRINCZE a következő adatokat: Belső seghegy dűlő (nyerges hegytetővel); Öreg seghegy dűlő (gömbölyű különálló hegy), Seghegy, Segdomb stb. Szóbeli közlésen alapulnak LŐRINCZE következő adatai: Segberek 'kerek dombon levő berek' -íPadrag), Sekhegy (erdő a Fehérmegyében levő Csurgón).