Nyelvtudományi Közlemények 53. kötet (1952)

Kisebb közlemények - N. Sebestyén Irén: Seg ~ Seeg 262

262 N. SEBESTYÉN IREX: szik (i. h. 210). Problémát okoz a vogul adatok -k-, -y-, -/.- hangja. Ha a tőhöz tartozik, akkor valószínűleg *r,k az előzménye (vö. i. h. 224). Csak AHLQVIST asam adatában hiányoznak ezek a hangok. Az osztják alakok amellett tanúskodnak, hogy talán mégsem tartoznak a tőhöz, mert a -y-, -/-, -r-s adatok mellett a Ni., Kaz., O.-ban és részben a Vj.-ban -y-, -/-, -rnélküli alakokat találunk. (Esetleg egy nyelven belüli soreltolódásról van szó?) A *?A:-ra ToivoNENnak tudomásom szerint nincs magyar adata, valamint *? esetében sem fordul elő olyan etimológia, melynek finn és magyartagja is volna. Hogy az etimológia tagjai melyik fgr. hang, a *§ vagy a ck folytatását képviselik, nem tudom eldönteni, mindenesetre figyelembe kell vennünk TOIVONEN megállapítását: „diese affrikatenreihen sind natürlich vermischungen und reihenübergángen ausgesetzt gewesen (i. h. 258). A magyarban az eredeti 'vakar, kapar' jelentést leginkább a vásít továbbképzett alak őrizte meg: 'csiszolva, dörzsölve, súrolva koptat' (CzF.). A vásik jelentésfejlődését a következőképpen képzelem: ha valaki valamely tárgyat kapar, vakar, akkor az a tárgy kopik, tompul, elfogy. Tehát a magyarban a szó az elég egységes rokonnyelvi jelentésekkel szemben nem magát a cselekvést, hanem a cselekvés eredményét jelenti. A 'vágyik, kívánkozik' MTSz. a magyarban másodlagos jelentésiejlődés eredménye. Hasonló jelentésváltozás a magyarban pl.: kall 'Valamely hajlékony anyagot, pl. gyapjút, szőrt sodorva, forgatva gyúr, nyomkod, ütöget, s ezen gyúrás, nyomkodás, ütögetés által elkészít, kelmévé képez, kallódik 1. Kalló által tömődik, csinosodik. 2. Lassanként elkopik, elfogy, veszendőbe megy (CzF.). A rokon nyelvekben egyedül a vogT.-ban van a szónak a magyarhoz hasonló jelentése: 'elviselődik'. LIIMOLA meg is kérdőjelezte az adatot, nyilván a jelentés miatt. Ezek szerint a kérdőjel törölhető. Viszont a magyarban is találunk olyan változatot, amely esetleg megegyezik a finnugorral. Kivásom a szemedét, te! (MTSz.) Gondolhatnánk arra, hogy kivás — kikapar, de valószínűbb, hogy kivás ~ kiváj esetével állunk szemben. K. SAL ÉVA Magyar Seg ^ Seeg Erre a rejtélyes térszínforma-névre vonatkozó okleveles adatok a Magyar Oklevélszótárban 'monticulus, collis' értelmezéssel ség címszó alatt találhatók meg. SZAMOTA (NyK. XXV, 141) a ség szót a vogul sankw, sáchw 'halom, domb, rakás' szóval egyeztette. WICHMANÍN viszont a cser KH. sttqga 'Erdhöcker', k§tk§-s. 'Ameisenhaufen', J. sor,ga: kotko-s. id. szóban látta az OklSz. ség adatának esetleges megfelelőjét (FUF. XI, 262). A mai magyarban a ség térszínforma-névnek nincs semmi nyoma. HEFTY megállapítása szerint (Nyr. XL, 274),,. . . a ség csak oklevelekben fordul elő . . . ma ellenben kétségtelenül nem mutatható ki". LŐRINCZE LAJOS A seg térszínforma-név című dolgozatában (MNy. XLVI. 54) felhívta á figyelmet