Nyelvtudományi Közlemények 53. kötet (1952)
Kisebb közlemények - Lavotha Ödön. Vogul jurt 256
VOGUL JÜET Vogul szójegyzék NyK. XXV), ákw-jurtél 'együtt' tau jurtla 'o vele' (NyK. XXI, 338, XXII, 15). Birtokosszemélyragozott alakjait a tavdai nyelvjárásból idézi MUNKÁCSI (NyK. XXIV, 315): jgrüém, jgrtlé. Pai kwáls kit yum-jurtél 'két emberrel partra kelt' (VNGy. IV, 341, 25 : 2), stb. Véleményem szerint a szó a vogulba a zürjénből került, ahol a jelentése is ugyanaz. Zürj. jort 'Kamerád, Freund, Gefáhrte, P. Gatte, Gattin, Ehemann, Eherfrau' (WIEDEMANN, Syrjánisch-deutsches Wörterbuch). Az újabb irodalomban 'elvtárs' jelentésben is használatos: épm 'TOBapnin' (Komi-russkyj slovarj 1948.). sornitam 'mi magunk között zürj énül beszélünk' (FOKOS, Nyr. XLII, 464). Megvan a szó a votjákban is, itt azonban a jelentése 'ház' stb.: jurt (tat. Vnyt. 144) 'lakás, épület, ház, gazdaság, Wohnung, Gebáude, Haus, Haushalt, Wirtschaft' (MUNKÁCSI, Votják szótár). Tatár jövevény szónak tartja a votják szót WICHMANN is (MSFOu. XXXVI, 31). MUNKÁCSI a votják szó török megfelelőit közli: tat. jort, sort 'ház, gazdaság', csag. jurt 'Land, Haus, Zeit, Wohnung', oszm. jurd, jurt 'Wohnung, Zeit, Lagér, Heimat, Land, Gegend, Besitz', kirg. pírt 'id.' alt. jurt 'Volk. Lagerplatz, Land, Reich', csuv. s'ort 'Gebáude, Haus'. A votjákon kívül átvették a török nyelvekből ezt a szót a cseremiszek és mordvinok is. Cser. surt, md. jurta 'lakás, stb.' A mi szempontunkból azonban a legérdekesebb MuNKÁcsmak a szók felsorolása után következő megjegyzése: 'vö. vogK. jurt társ'. Amikor a szerző ezt a sort leírta, nyilván feltételezte, hogy a 'lakás' jelentésű török szavak és a társ' jelentésű vogul szó között összefüggés van. A jelentéstani nehézséget azonban, úgy látszik, nem tudta áthidalni, pedig a török nyelvekben is van erre a jelentésváltozásra példa, sőt egy másik cikkében maga is idéz ilyent. A jelentésváltozás szerintem a permi nyelvekben ment végbe, bár sem a zürjénben nem találtam adatot, amely a két jelentést egyaránt hordozná, tehát 'házat' is jelentene, sem a votjákban 'barát' stb. jelentésben való használatát a szónak nem tudom kimutatni. A jelentésváltozás kérdésére cikkem második részében még visszatérek. A cser. surt 'Gebáude, Haus stb.' a csuvas s'ort 'Hof mit allén dazu gehörigen Gebáuden' átvétele (RÁSÁNEN, MSFOU. XLVIII, 203). A mordvin M. jur( ta, E. jurt 'Wohnplatz, Haus und Hof samt allén dazu gehörigen Gebáuden" a tatárból való (PAASONEN, Chrest. 70, 140, JSFOu. XV/2, 35). GOMBOCZ (NyK. XXVIII, 163) a vogul és mordvin szót egybeveti, de a vogult is a tatárból származtatja. KANNISTO ,,Die tatarischen Lehnwörter im Wogulischen" (FUF, XVII.) művében azonban nem szerepel ez a szó, tehát nem tartotta tatár jövevényszónak. ZSIRAI (MNy. XXII, 186.) a vogul, zűrjén, votják és mordvin szókat állítja egymás mellé és tatár jövevényszónak tartja mindegyiket. Meg kell említenem, hogy WICHMANN Votj. Chrest. 63 'vgl.' jelzéssel a votják jurttinj 'helfen' szóhoz vonja a zűrjén jort szót. Ez a származtatás azonban, szerintem, téves. PAASONEN osztják szótárában a vogul és zűrjén szókat az osztják igr 'puoliso' megfelelőjeként említi. Az osztják igr azonban aligha vonható a vogul jurt családjába, mert az egyeztetés hangtani nehézségekbe ütközik. Az osztjákban ugyanis a szóvégén meg kellene lennie a szóvégi t-nek az r után, ha a vogulban a szó rt-re végződik. ('Tavallisesti on t r:n jájlessá kumminkin sáilynyf MARK, Vir. 1928, 187). MARK cikkében csak egy 17 Nyelvtudományi Köz'emények LIII. — 4-1
