Nyelvtudományi Közlemények 53. kötet (1952)

Kisebb közlemények - Horváth Károly: Szalad 252

Szalad Szalad szavunk rokonításának hosszú törtenete \an. BUDENZ (NyK. VI, 421 — 2) a cseremisz silam "elszaladni, megszökni' igével egyeztette. BuDENznek ezt az egyeztetését fogadta el DOÜTNEE is (Wb. I, 185). Maga BlTDBNZ azonban később megváltoztatta nézetét és az említett cseremisz szót a magyar siet igéhez kapcsolta (MUSz. 341), a szalad etimológiáját pedig az egész finnugorságra kiterjesztette (MUSz. 272). Itt közölt újabb szófejtése szerint a szalad ige szál- töve a száll igének alakváltozata. Mind a szál-, mind a száll igető egy korábbi *s8gl féle alakból fejlődött. Ez a feltételezett *s&gl ige már származékszó, egy *s8g-tőnek továbbképzése. Ennek a *svg- tőnek megfelelői a rokonnyelvekben: fS. saa, "venire, advenire, adipisci, accipere", továbbá a finn suunta irány' szó suu- töve; md. sa-} saje- 'kommen"; cser. hí-, so- "pervenire, assequi'; zürj. set-, votj. éot- 'gebén, hingeben' causativ alakok, osztj. sogopt "fizetni'. Ennek a kikövetkeztetett *sog-tőnek számo, származéka él a különböző finnugor nyelvekben: fS. sattu- "wohin geraten zufallig treffen', suhta ' Wegrichtung', soitta- 'pellere, fugare', suku 'generatio succedanea', stb.; vognlból idevonja a suos- 'sich wenden', söses 'Mitgift. Erbschaft', soxti 'vorüber', covlet 'beginnen, werden', sulimt- 'kriechen',, éulent 'schleichen' stb. szavakat. Mai tudásunk alapján világos, hogy BTJDEXZ összeállítása abbén a formájában nem felelhet meg a valóságnak, hisz még egy nyelven belül is számos olyan szót próbál kapcsolatba hozni egymással, melyek sem hangalak, sem jelentés szempontjából vehetők egy kalap alá. Az összehordott vegyes anyagban azonban — mint BuDEisrznéJ annyiszor tapasztaljuk — akad használható is. Megemlítendő még, hogy a szalad ige -ad végzetét BUDEJSTZ gyakorító képzőnek (illetőleg képzőbokornak) magyarázza (TJA. 24—5). A MUSz. megjelenése után DONNER is módosította korábbi nézetét, Némi változtatással elfogadta BUDENZ tanítását, s a maga részéről a souta'evezni' igét is a szalad családjába vonta (Wb. II, 40). GENETZ (Vaháisiá kirjelmiá XXIII/1, 8) a szalad igét a lapp cuöődef 'feminam circumcurrendo qaeritare (de rhenone maré)' igével egyeztette. GENETZ szófejtését kiegészítette SETALI (NyK. XXVI, 385). Szerinte ide tartozik a finn suota 'grex equarum in venerem ruentium', suotia 'coitum appetere ut equa' szó; a finn és lapp szónak a magyarral való összetartozását azonban nem tartja kétségtelennek. Szófejtését később is közreadta (Nyr. XXVI, 5 és FUF, II, 261), ezeken a holyeken azonban már nem közölte a magyar szó idetartozására vonatkozó aggályát. Jelentéstani szempontból a finn suota, lapp cuödöe, magyar szalad egyez tetés ellen nem tehetünk kifogást. A 'sárlik, párosodik' fogalmat igen sok nyelv 'szalad, fut' jelentésű igével fejezi ki. így pl. a magyarban megfut taurum appetere, rindern', futatik "párosodik, üzekedik', futos 'bikát kíván': üződik, üzekedik 'ua.', vö. MELICH: MNy. XXXIV, 283 — 4. SETALA idézi a német laufisch szót, amely a laufen ige származéka. A kutatás során felmerült az a lehetőség is, hogy a szalad szónak távolabbi kapcsolatai is vannak. így DONNER (Wb. I, 185) és ERDŐDT (Nyr. LXV, 125) indogermán, SZILASI (NyK. XXX, 26) pedig rokonnyelvi adatokon kívül.