Nyelvtudományi Közlemények 53. kötet (1952)

Kisebb közlemények - Beke Ödön: Egy régi csuvas jövevényszó a cseremiszben 251

EGY RÉGI CSUVAS JÖVEVÉNYSZÓ A CSEREMISZBEN 2">1 nak semmi köze sincs a SZILASI fölsorolta igékhez, hanem a K JT pupr, JT pmr, JO pürd, V pér9, CK Cs puro, UP pürv, MK pur o, M pmrö, CÜ UJ B P pftrö 'méhsör, mézesital, mézzel erjesztett sör' szó származéka, mert a púra* verte csapra a hordót, amelyben a vőlegény hozta malátából főzött és a padló alatti helyiségben vagy a pincében tartott méhser volt fvö. VASTLJEV: Marij Muter, HÁMÁLÁINEN: JSFOU. XLIV, 1: 75). Méhsör helyett sört (U pürakpura 'piiras ör-' (WICHMANN. MSFOU. LIX, 40), vagy pálinkát is ittak (CK puras-araka '^rál-pálinka', saját följegyzésem). BEKÉ ÖDÖN Egy régi csuvas jövevényszó a cseremiszben Az egyik urzsumi nyelv járásból való szövegközlésemben a következő mondat fordul elő: ti ö'öd ildmasfiérdm mandt öőd-karma-n (MSFOu. LXXVl 4). Ennek német nyelvű fordítása így hangzik: ""Dicsen Wohríort der Wotjaken nennt man Wotjakentasche', vagyis: 'a votjakoknak ezt a lakóhelyét votják zsebnek nevezik'. RASANEN könyvemről írt ismertetésében (Nyr. LXVII, 122) rámutatott, hogy az odavaló cseremiszek a karmán szónak csak az oroszból átvett "zseb' jelentését ismerik, noha a szó eredetileg nem orosz, hanem csuvas eredetű, s eredeti jelentése "vár, erődítmény' volt. A karmari 'Festung' szó a csuvasban is elavult (FTJF. XXIV, 48). A cseremisz szó megvan VASZILJEV cseremisz szótárában is: karmán, or 'Kpenoc/rb', a VASZILJEV és MiTJEKOV szerkesztette orosz-cseremisz szótár közli a szó hegyi-cseremisz karmán alakját is. RASAJSTEN nem vette észre, hogy a szó már RAMSTEDT Bergtscheremissische Sprachstudienjének szótári részében is előfordul, még pedig Nizsnijnovgorod város u-yarman nevében, ami szószerint azt jelenti: "új vár', tehát az orosz Xovgorod fordítása. Ezt a városnevet én is följegyeztem egy mesében: nd-nd kwzen ki-lat u-yarman ala-sk§ 'ők (a folyón) fölmennek Xizsnijnovgorod városába'; pís lja-zon ká-stet ir-yarman ala-stet

"nagyon jól járkálnak N. városban'. Ebben a városnévben tehát a karmán szó megmaradt eredeti mélyhangú alakjában, tehát nem hangzik karmán-nék, mint a VASZILJEV—MITJTJKOV-féle szótárban. Azonban ennél sokkal érdekesebb, hogy ugyanebben a mesében a városnak u--yarmak nevét is följegyeztem: u-yarmak ala-kkv mi'*en sö-da 'Nizsnijnovgorod városába értek (ti)'. E szerint, ha nem íráshiba, amit most már nem tudok megállapítani, akkor két alakja is volt a 'vár' jelentésű cseremisz szónak: karmán és karmák. A csuvas karmán a (ASMARIN) kar- 'aufmachen, aufsperren; umgeben, umzáunen', (PAASONEN) "ausbreiten, aussperren' ige származéka. Ugyanebből az igéből származik a VASZILJEV szótárában közölt karmák 'KomejieK AJifl A^Her' ('Geldbeutel'). A csuvasban viszont karmán is jelent erszényt (RASÁNÁEN, FTJF. XXIV, 49). Tehát a kar- igének mindkét származéka megvan -man és -mak képzős alakban. Természetesen fontos volna megerősíteni mindkét szónak -mak képzős alakját újabb adatokkal. BEKÉ ÖDÖN