Nyelvtudományi Közlemények 53. kötet (1952)

Kisebb közlemények - Beke Ödön: Cseremisz szómagyarázatok 249

250 BEKÉ ÖDÖN Cseremisz tar fölöd s Szintén egy erdei szellem neve. Ez a név már nagyobb területen van elterjedve; én a következő változatokban jegyeztem föl: JT CCs UJ B tarfölús, CK tarfölöds, CÜ tarydlöds, UP US M tarmdlús, USj tarmUdS, BJp tarföUds. Képzése azonos az ardptds-évsd, tehát valószínűleg ez is eredetileg igenév volt. Véleményem szerint a szó összefügg a csak TROiCKUnál előforduló tarydktarem VAep>KHBaK) npoTHB >KejiaHH, OAOJieBaio'; Visszatart, erőt vesz rajta' (SZILASI) igével. A szellem nevét SZILASI szótára szintén nem közli, ellenben ez már megvan HOLMBERGNÉL (Die Religion der Tscheremissen 54). Cseremisz opkvn Az opkdn vizi szellem, igen n&gy, vastag, elnyeli a csónakot a bennülőkkel együtt. Ebben a jelentésben csak a joskar-ola-i nyelvjáráshoz tartozó Küksnurban ismerik. Más nyelvjárásokban is használatos a szó, de más jelentésben. így M BJp {3üt-opk§n "örvény", BJp mdlande-opkdn "szakadék5

. Egyik szótárunk sem közli. A szó tatár eredetű: vö. kazáni-tatár (BÁLINT) wpkín 'nagyétű, falánk szörny; örvény, mélység"; (RADLOFF) upkyn 'Untiefe, Strudel, Schlucht, Schlund; Vielfrass, Fresser', (GIMADIEV, GAZIZOV, DAULEJ, TARASZOV) upldn 'nponacrb, npOBaJi; BOAOBOPOT, nymina, OMYT'; ojrot (BASZKAKOV, TOSCSAKOV) opkdn 'BOJiHa, BOAOBOPOT, nyMHHa', teleut. (RADLOFF) opkun 'Wasserwirbel', mizsér (PAASONEN) opkin 'Vielfrass', csuvas (PAASONEN) vnpkdn 'szélben járó falánk szörnyeteg, mely betegségeket okoz'; vupkdnldarvkdrt 'valamely még az előbbinél is rosszabb szellem' (an^drt, dnzdrt 'olyan betegség, mely abból ered, hogy az ember veszekedőb- v. pörlekedők közelébe jutott; tünetei főfájás és hányás', (MÉSZÁROS) vüpken, üpken, vopkm 'szakadék, örvény: régi gonosz szellem, amely néhánj^ veszedelmes betegséget okoz, mint őrültséget, elmebajt' (A csuvas ősvallás emlékei 47), (ZOLOTNICKLT) vopkyn 'Wasserwirbel, Abgrund'. Alapszava: kazáni-tatár (BÁLINT) up-, ub- 'elnyel', csuvas vop-, VUB- 'einsaugen, verschlucken'. A szó a kazánitatárból átment az erzá-mordvinba is opkan alakban, 'ein gefressiger Mensch, Vielfrass; gefrássig' jelentésben (PAASONEN: JSFOU. XV, 2: 41). Cseremisz puraks A szót REGULY jegyezte föl, s BUDENZ Cseremisz szótárában közli vogul értelmezéssel: kajtne kum (NyK. IV, 440), amit SZILASI Cseremisz szótárában xajtne xum-naik ír át, és 'leánykérő'-nek fordít. SZILASI a pürém 1. 'ráncol' igére utal, de tkp. a pürém 2. 'rendel, elhatároz' igét akarta kapcsolatba hozni & szóval, hisz ott idézi TROiCKU-ból a puras-wate 'leánykérő asszony' szót. Én a következő nyelvjárásokban jegyeztem föl a szót: JT pmras, Cs CK puras (-mari, -fiaté), CÜ püras. A lakodalom egyik fontos személye. A vőlegény bátyja és ennek felesége, vagy sógora és ennek a felesége, ezek hiányában egy pénzt adó gazdag ember és a felesége. Ők mennek el a lakodalom előtt puras-pálinkát itatni. Ő viszi ki a leányt és a ruháját, s mikor haza mennek, ő ülteti föl a menyasszonyt és a vőlegényt a szánra vagy szekérre, s viszi haza. A vőlegény házában a puras -asszony köti be a menyasszonj^ fejét. Mikor az esküvőre mennek a templomba, ő segít a leánynak és tanítja. A szó-