Nyelvtudományi Közlemények 53. kötet (1952)
Kisebb közlemények - Beke Ödön: Cseremisz szómagyarázatok 249
CSEREMISZ SZÓMAGYARÁZATOK 24i> szétterjeszt (lepedőt), megterít (asztalt)', tisak v. vallás vaíini 'ágyaz, ágyat vet, kiteríti a derékaljat'. A zürjénben a származékszóból képeztek igét: volsalni 'ausbreiten, betten, belegen, bedecken', 'zum Bette einrichten'; vol'sasni 'mit Ausbreiten. Betten bescháftigt sein', 'sich ein Bett macheii'; L. vol'éedni 'ausbreiten od. betten lassen', I. vol'sedni 'ausbreiten, betten, belegen, bedecken'. A cseremiszben a származékszó nemcsak főnév, hanem ige is: M. fiaksam, P. B. fiaksa'm, U. CÜ. fiakx sa'm, P ^GEXETZ^ fia/sam is, JT. (ritka) fia'kx sam, JO. V. K. fiakxsam 'kiterít, leterít'; B. fiaksam tüsakdm "derékaljat terítek le'; MM. tüsakdm fiaksa'm mala's 'leterítem a derékaljat aludni'; CÜ. fiá'kx 8§m fiakx sa'm mala's ua.; TJP. fiá'kx s§m fiak x se's küfia'r fiá'kd mala's 'ágyat vet a padlóra aludni'; M. fiá'ksdsdm fiaksa'm 'ágyat vetek'; P. fiá'ksds§m fiaksa*rm ua.; MM. fiá'ksdsdm fiaksa'm mala's; V. fiakxsdm fiak x sam; UP. postra sdm fiakxsa'm ombá'kd 'nemeztakarót terítek a lócára';JO. fii'tás partdsdm fiak*s ama'las! 'az istállóba teríts nemeztakarót aludni!'; V. m,e'stam,'fiakxsmn (kn'fier fiu'lan) 'ágyat vetek (a padlóra)'; JT fié'rdm fia'kx sam 'ágyat vetek' (ritka); CÜ. fia'sfdsdrn sare! 'vess ágyat!'; M. öl§mdm- fiaksa'm fiifsás imnüá'n kija'k 'az istállóban szalmát terítek a ló alá'; MM. sörSklakla' n mala's ö'ldmám fiaksa'm 'a juhoknak szalmát terítek aludni'; UP. b'Umdm fiakx sa'm fiifsa's 'almot (tk. szalmát) terítek az istállóban (a lovak alá)'; CÜ. fiol'§kla'n sarem dol dumalanze fiá'kx s§s§m 'a baromnak almot terítek a lába alá'; JO. ö'ldmdm fiakx sam fiö'ldklan 'a baromnak almot vetek'; M. küfia'rdm fiaksa'm 'padlózok'; K. kdfiér»m, fiakx sam 'padlóz; hidat épít'. BEKÉ ÖDÖX Cseremisz arSpUs Az fonptas egy cseremisz erdei szellem neve. Én a csebokszári,és az egyik joskar-ola-i (régen Carevokoksajszk, Krasznokoksajszk) nyelvjárásban jegyeztem föl, a Küksnurból való nyelvmesterem elbeszéléseiben. A szó SZTLASI szótárában nem fordul elő, pedig már REGITLY följegyezte: araptes 'Waldgeist' (NyK. ÍV, 439). Viszont azokban a joskar-ola-i nyelvjárásokban, amelyeket PORKKA és WICHMANN tanulmányozott, az erdei szellemnek ez a neve nem ismeretes: nekem is volt alkalmam egy ilyen nyelvjárást is tanulmányozni, abban én sem jegyeztem föl. Ebből az is következik, hogy az a nyelvjárás, ahonnan REGTJLY följegyzései származnak, nem azonos PORKKA és WICHMANN nyelvjárásaival, hanem azzal, ahonnan az én egyik nyelvmesterem származik. HARVA (Holmberg) sem említ erről a területről ily nevű. erdei szellemet. Megvan azonban VASZILJEV szótárában, aki azonosítja a,tarfidlÖ§s,. tarydlödé, tarmSlöds, kdltdmas, jaksdfiai, jeksük nevű szellemekkel s 'HeqHCTan CHJia, JieiUHM' szóval értelmezi. LEWY szövegeiben is előfordul araptes alakban (Tscheremissische Texte I. 13, 15) 'Waldteufel' jelentésben, ű egy szarapuli baskír elbeszélést is följegyzett, amelyben a szó araptis alakban fordul elő (uo. 64). Nézetem szerint a baskírba a szó a cseremiszből került. A cseremisz szó valószínűleg kazání-tatárból származó aptratem 'akadályoz, megzavar' ige participiuma, tehát ardptos hangátvetés útján keletkezett aptratzso alakból, s eredeti jelentése 'zavaró, akadályozó' volt.
