Nyelvtudományi Közlemények 53. kötet (1952)

Tanulmányok - K. Sal Éva: Az obi-ugor nyelvek tagadó névmásainak kérdéséhez 210

218 K. SAL ÉVA 10), i yui ol, némdza nbjxoi arí tviil "egy ember él, senkié sincs' (i. ni. 98), £jt kim 'peLdkn nemL(ti) gojat gntum 'Vor dem Haus ist kein Mensch' (STEIN. OVd. 155), éi kin<a nermL xojat gntum 'ausser ihm ist kein Mensch da' (i. m. I, 157); Se. td>;kd wetta ném-xojatna ant üntltdsijdm''mókust ölni senkitől nem tanultam' (STEIN., OChr. 48) ma ke wéttajdm, tam un ölném nem-y.ojata át mije! 'ha engem megölnek, ezt a nagy bundát senkinek ne add' (i. m. 48). OsztjD. DN. tQtt(i) rXQt£e:n, dtiDa-m 'siella ei ole kukaan' (KAEJ.— TOIV. 9a), i^öiDé-neu(^) dn£ pd££á-m 'en pelkáá ketáán' (i. m. 9a), mán i XQiDtmd mB eUBpnojnem (i. m. 196); K. tottr d% XQir vnt ütQ-t 'sieíá ei ollut ketáán' (PAAS — DONN. 477); Kr. iott dvxaiat nnt utót 'siella ei ollut ketáán' (KAEJ.— TOIV. 2826), d-ixqdát.ni mán dnt pittám 'en ketáán pelkáá" (i. m. 2826). Ke].Tij.( 3Í mdiatiö'p dn^em'ei ketáán ole' (KAEJ.—TOIV. 4976); V. mdta tfvs dnh iüs HHKTO He npHinejib" (i. m. 497a), mdta kvslp dnh uvljs HHKOPO He CEIJIO, (i. m. 497a), loy mdta Mvsiiap dnt őyd\ydl_ 'lián ei usko ketáán' {i. m. 196); Vj. kgiip dnt,im 'ei ole ketáán' (i. m. 2806), rmta Uvsitf dntd imlds 'eiketáán sielSá ollut' (i. m. 497a): J. totü mdia {\'ppd dntem 'dórt ist keiner' (PAAS.—DÓNK. 1219). Irodalmi nyelv. Kulaka nemiho ropitth an maniet ['Kuláknak senki dol­gozni nem megy'] (KAE^EE, N.K., HanU bukvar 47),Mur, muvev nemhojata an maiev ['Hazánkat senkinek nem adjuk'] (i. m. 65), iuw rtemltb hoj évit an paies L<> stnkitő. nem fé*i'] (ZILEV, P. N., Luitb kni a 54). 2. Tárgyra vonatkozó tagadó névmások. Vogul. A nyelvjárásokban először az eredetibb, tagadó partikula nélküli alakokra hozok példákat. É lü (Ifim, mater át'im 'ló nincsen, semmi sincsen' (MŰNK. VNGy. I, 16), puu/ matr at postem 'nem tudok semmit sem megfogni' (MŰNK. NyK. XXIII, 73); kwol unttunkwé ne-matér at %anteit 'semmit sem találnak, mivel házat lehetne építeni' (MŰNK. VNGy. I, 72), am kátét ne-matér at gnée'im "nincsen nekem semmi a kezemben' (i. m. I, 19), ne-matr at natawé 'semmit sem hoz a víz' (i. m. IV, 174), ne-matér at anée'im "nincs semmi (félni való) rajtam (i. m. IV, 62). VogNy KL. öpán náura oafém mater uj 'a medvénél erősebb nincs semmi­lyen állat' (MŰNK. VNyj. 106); AL. at-mar at ints 'nem lett semmi belőle' (i m 161); P. am-paltém áti-manér at'im 'nálam nincs semmi' (i. m. 238). VogKel. FK.. matr oat voirsém 'semmit sem csináltam' (MŰNK. VNGy. II, 240); K. mat s j oaiim 'semmi hang sem hallatszik' (MŰNK. VNyj. 199); oaíi né-sé-nar oat koaréx 'semmi sem kell' (MŰNK. VNGy. IV, 372), oatí nár oat koaréx 'semmi sem kell' (i. m. 373). VogD T. min a-nér ü kiíalsu 'Mi semmit sem neszeltünk" (i. m. IV. £55), ü-nér ak 'semmi sincs' (MŰNK. VNyj. 270), ü-úgxgr aláus "semmit sem mondott' (i. m. 270). írod. ny. nemat6r at nar|ki, 'semmi nem látszik' (ZULOV, P. N., Lovintan mal)6s lovintanut 20).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents