Nyelvtudományi Közlemények 53. kötet (1952)

Tanulmányok - K. Sal Éva: Az obi-ugor nyelvek tagadó névmásainak kérdéséhez 210

AZ OBI-UGOR TAGADÓNÉVMÁSOK 217 az osztják nyelvjárások, ahol ilyen szerkezetű tagadó névmást egyáltalában nem találunk. De megtaláljuk a kérdő-, határozatlan vagy vonatkozó névmást egy'-gyel nyomatékosítva, vagy a nélkül, tagadó mondatban tagadó jelentéssel minden osztják nyelvjárásban, mintahogy a vogulban sem lehet ez stiláris jelenség az egyéb szerkezetű tagadó névmások mellett. Ez a tagadó névmások alkotásának harmadik, legősibbnek látszó módja. Ebből következik, hogy kettős tagadás az obi-ugor nyelvekben nem lehetett, mint ahogy ma sincs a nyelvjárások nagy részében. Tehát igaza van KERTÉsznek, mikor tagadja a ?ie, nem partikulák eredeti szókincshez való tartozását. A magyar nem ezek szerint nem függhet össze velük. Ha szétnézünk a rokon nyelvek körében, teljesen azonos jelenséget tapasztalunk a mordvinban (vö. BUDENZ, Md. nyt. 58): kijah csak tagadó mondatban jelent 'semmi'-t (PAAS., MdChr. 77 mdE.), mezejak tagadó mondatban' semmi' (WIED., Gr. mdE. 57). Alappban is megtaláljuk ugyanezt. A déli lapp (wefseni) határozatlan névmások ki' ekánáo^ miijkatiáo tagadó mondatban 'senki'jelentést kapnak (LAGERCRANTZ, Sprachl. des Südl. 95). Az északiban is hasonló jelenséggel találkozunk (LAGERCRANTZ, Sprachl. des Nordl. 189). Ez az egyezés is a lapp és obi-ugor nyelvek közelebbi kapcsolatára utal, amiről legutóbb TOIVONEN írt (Esitelmát ja pöytákirjat 1948). A szamojéd teljesen azonos szerkezetet mutat (1. CASTRÉN, Gr. der Sam. Spr. 364 — 5). IV. Az obi-ugor tagadó névmások a mondatban I. Személyre vonatkozó tagadó névmások. Vogul. A nyelvjárásokban első helyen az eredetibb, tagadó partikul a nélküli alakokra hozok példákat. E. xqtjmn tar és at vareim "senkinek akadályt nem okozok' (MUKKVNGy. IV, 326), ful-ult %gtpa at va'i, kit /al pattuwés azután nem ismer senkit, megbolondult' (MŰNK. VNyj. 20); ?iem-/atpa ti' tárátankivé at lauiuasém 'megtiltotta, hogy bárkit is ide bocsássak' (tk. senkit ide bocsátani nem. rendeltettem") (MŰNK. VNGv. I, 164), ne-mat xgtpa at l'ünéésl 'senki sem sírt' (i. m. II,' 93). VogNy. KL. ul-xgnxd ti' ul taratén! 'senkit ide ne bocsáss' (i. m. II, 163), at-khankha, at nomsi am-mqsam

'senki sem gondol én értem' ('felőlem') (MŰNK. VNyj. 108). VogKel. K. oat'i-khwané oat khwaéwé 'senki sem tudja' (MŰNK. VNGV. IV, 378). VogD. T. A személyre vonatkozó kérdőnévmást állatra is alkalmaznák (MŰNK. VNyj. 269), tagadó alakjában szintén, áz-khqn álén E stlant '(az erdőben) nem tud semmit sem fogni' (MŰNK. VNGy. IV, 369), khgltérém-asf áx-khan í'kem 'a hídon nincs senki' (i. m. IV, 352), dm ax-khanélü pilant m "én senkitől sem félek' (i. m. IV, 349). Irodalmi nyelv. Nemhotpa lahs at te^enti (ZULOV, P. N., Lovintan maW lovintanut 17). • / OsztjÉ. nem-xoiata al jasta 'ezt senkinek el ne mondd' (AHLQV., NO./ hu uandiiü, nemdza nbr/^o andám 'ő nézegeti, senki sincs ott' (PÁP. y ^