Nyelvtudományi Közlemények 53. kötet (1952)
Tanulmányok - K. Sal Éva: Az obi-ugor nyelvek tagadó névmásainak kérdéséhez 210
AZ OBI-IGOR TAGADÓ NÉVMÁSOK 215 OsztjKel. A "senki" és 'semmi' közti különbség elmosódottságát vehetjük «szre itt is. A Trj.-ban például C 9Í me-ta A, jelentése egyformán lehet 'niemand' és 'nichts' is. Hasonlóan a déli rryelvjárasokhoz határozatlan névmás áll tagadó mondatban n, l-vel nyomatékosítva, előfordulhat önállóan vagy mint jelző. A V.-ban és Vj.-ban az »i elmarad, ha attribútumként szerepel. -p enklitikus partikulával itt is találkozunk, mint az északi nyelvjárásokban és a vogulban. 'kein Mensch'-szerű szerkezet is használatos: vonatkozó névmás + tfvsi 'ember', eziutóbbi rendszerint p-vei nyomatékosítva. A Vj.-ban találunk ezenkívül még Kérdőnívmást: £oii 'wer', de mikor tagadó mondatban 'semmi'"-t jelent, mindig el van látva a -p partikulával. Irodalmi nyelv. Az északi nyelvjárások kétféle névmás típusát találjuk meg benne. Részint nem- tagadó partikulával van ellátva hojat, részint a kein Mensch' szerkezeteket használják. 2. 'semmi' jelentésű tagadó névmások. VogE. A névmás előtagja né-, nem- tagadó partikula. A második tag inat, mater stb, határozatlan névmás, mely kérdőnévmásból lett (BEKÉ: KSz. XIV, 139). Ugyanezek a névmások tagadó partikula nélkül is előfordulnak tagadó mondatban tagadó jelentésben. VogNy. A névmás alapja mar 'mi? micsoda' kérdőnévmás (MŰNK., VNyj. 111, 159). Az AL.-ban és KL.-ban nar 'mi, ami' is előfordul, ez a keleti K.-ban is megvan (i. m. 198). Előtagként az AL.-ban és KL.-ban a tagadó ige megmerevedett indicativusi, a többi nyelvjárásban igenévi alakját találjuk. VogKel. A tagadósítást mindig a tagadó ige igenévi alakja végzi. A második tag nar 'mi, ami; mi' (MŰNK., VNyj. 198), né (attr.) 'mi, mely, mi' (i. m. 198) névmások. Több pleonasztikus formát találunk: né-sé-nar, né-sér-nar, jelentése 'mi, micsoda' (i. m. 198) (sér azonos az osztják sir-iel, melyet azonos funkcióban használnak). Ebben a nyelvjárásban is megvannak a kérdőnévmások tagadó jelentésben, ha tagadó a mondat. VogD. A tagadó igének indicativusi vagy igenévi alakjai állnak a nQx°r 'mi, micsoda? ami, amicsoda' (i. m. 269) jelentésű névmás előtt. írod. ny. 1. vogÉ. OsztjÉ. 1. vogÉ., de a kérdőnévmáson kívül határozatlant is használnak. Pleonasztikus alak nemdlti molti. Másutt nem fordul elő: nemdza = nem iza 'nem minden' = 'semmi'. OsztjDél. Itt a kérdőnévmás különféle alakjait találjuk, előtte 'egy' számnév áll, nyomósításra az általánosan elterjedt, vogulban, oszt jakban egyaránt használatos -pa, -p szolgál. OsztjKel. A tagadó névmások a kérdőnévmások különféle változataiból, 'egy' nyomósítóból és enklitikus partikulából állnak. írod. ny. Határozatlan és kérdőnévmást találunk tagadó partikulával ellátva. III. Hasonló szerkezetek a többi fgr. nyelvben A többi finnugor nyelvben ugyanilyen fölépítésű tagadó névmásokat találunk A névmások alapja a kérdő (határozatlan vagy vonatkozó) névmás. Ehhez járul általában egy tagadó funkciót végző partikula, mint előtag
