Nyelvtudományi Közlemények 53. kötet (1952)
Tanulmányok - K. Sal Éva: Az obi-ugor nyelvek tagadó névmásainak kérdéséhez 210
212 K. SAL EVA hez sem számíthatók. A fgr. tagadás egyetlen ősi módja a tagadó igével való tagadás (Zur Frage der finnisch-ugrischen Verneinung, SUSToim. LXVII. 191). Vegyük közelebbről szemügyre a kérdéses tagadó névmásokat. I. A tagadó névmások: 1. Személyre vonatkozó tagadó névmások: Vogul. Északi nyelvjárások: (HUNF.) nemkatpá (NyK. XI, 99), (AHLQV.) nem-xottiut (SUSToim. VII, 173), (MŰNK.) nem-xgtpd (VNGy. I, 164), né-mat y.gtpa (i. m. II, 93). Nyugati nyelvjárások: AL. (MŰNK.) at khaíígwa (VNyj. 159), KL. atkhankha (i. m. 111), at-khankha (!) (i. m. 121), (SZIL.) at-khankha (Vog. Szój.), (MŰNK.) ul-x.dnx.a (VNGy. I, 163), kiirts 'ember' (tagadó mondatban) (VNyj. 111); P. (AHLQV.) atqan-koat (SUSToim. VII, 173), (MŰNK.) gté-khgn (VNyj. 237), (KANN.) afhpn (WogVok. 23): ÉVZ. afikan (i.m. 23), ÉVK. atkán (i.m. 23), DV. afskan (i.m. 23). Keleti nyelvjárások: K. (HUNF.) ati chon (NyK. IX, 52), (AHLQV.) atiqon (Wog. Spracht. 17), (MŰNK.) oiii-khon, oiíi-khon-ndr (VNy.j 199), oq.fikhwgn (VNGy. IV, 378), AK. (KANN.) ajixnn (WogVok. 23), KK. oaf\tcnn (i. m. 23); FK. öafiku an (i. m. 23). _ Déli nyelvjárások: T. (MŰNK.) ax-khgn (VNyj. 270), AT. a-khgn (i.m. 270). Irodalmi nyelv: nem-hotpa. -Osztják. Északi nyelvjárások: (HUNF.) nem hajat (NyK. XI, 108), (AHLQV.) nem-xojat (NO. 50). Az újabb gyűjtésekben 'kein Mensch'-szerű szerkezeteket találunk. (PÁP.) nemdza nb\x.o (ONyt. 10), ném3za nbixoi (i. m. 98), ne-matti x.oj (ONGy. 162); Szy. (STEIN.) nemdi x.ojat (OVd. I, 157), ném^(ti) gojat (i. m. 155); Se. nem-xojat (OChr. 46); O. (KAEJ.—Toiv.) njmvza ne>iyui (579a); Kaz. (i.m.) i ggid t (2826), w§m ^öia^f ,n#m, 4 göiá £ (51da),nemxQia í (2806). (FINCZICZKY ^ne-matti 'senki' és né-mrtti 'senki, semelyik' példákat hozza föl, de ezeknek csak /oi 'ember' szóval kapcsolatban van 'senki' jelentésük (NyK. XLVII, 396). Déli nyelvjárások: Ni! (KARJ.— TOIV.) nem X*iᣠ(579a); J. (PATK.), ei met, ei metta, ei x.ojat (csak tagadó mondatban) (IO. II, 146); DN. (KARJ.— TOIV.) dijcgii, (281a), d-ixQij, i-£gie (9a), dixoimn, txgiven (281a), diXQwe-.n, rXQinem (9a); DT. d-ivöU (9a), atyöioen (9a) (csak tagadó mondatban); K. (PAAS.—DONN.) di^oyr (477) csak tagadó mondatban); Kr. (KARJ.—Toiv.) fti^qiat (2826), dix&:iát (9a), d-igaidt (2826), dixQite.n (281a), d'igőiten (9a) (csak tagadó mondatban). Keleti nyelvjárások: Trj. (KARJ.—Toiv.) ( 9Í me-$'a Vil (498a), l di md % (4976); J. (PAAS.—DONN.) m9ta (121); V. (KABJ.—TOIV.)mdia (497a), nwih M(vs (497a), #*?|a kvs\ (497a), m$th Mvsip (4&la),mdí,dkvsiiap (196); Vj. koiip (2806), m0 ta (497a), mdta Uvslp1 (497a) (csak tagadó mondatokban). Irodalmi nyelv: nemhojat (KARTER, N. K., Hant^ bukvar 65), nemiho (i. m. 47), nemltb hoj (ZULEV, P. N., Ltu/t& knir/a 54), HeMXOHT (KacCHJib, Jl, HaHr 3amHTHHKTaH 5).
