Nyelvtudományi Közlemények 53. kötet (1952)
Tanulmányok - K. Sal Éva: Az obi-ugor nyelvek tagadó névmásainak kérdéséhez 210
AZ OBI-UGOR TAGADÓ NÉVMÁSOK 213 2. Tárgyra vonatkozó tagadó névmások: Vogul; É. (HUNF.) ne mát (VogF. 120), nem mátr (i. m. 158), nemmát i. m. 170), nemmátér (i. m. 171), (MUKK.) ne-mat (VNGy. I, 24), ne-mát (i. m, II, 154), ne-matér (i. m. I, 72), ne-matér (i. m. IV, 62), ne-matr (i. m. IV, 174),. ne-mátér (i. m. I, 11). Ugyanezek a névmások tagadó partikula nélkül tagadó mondatban. Nyugati nyelvjárások: AL. (MŰNK.) at-már (VNyj. 159), at-nár (Lm. 213), (KANN.) atmen, atmer (WogVok. 23); KL. (MŰNK.) at-már (VNvj. 111), at-mán (i. m. 112); P. (AHLQV.) máder-át (SUSToim. VII, 173)/(MUNK.) oafi-mán, át'i-mánér (VNyj. 238),JKANN.) afsmen, a$mmrí > r (WogVok. 23); ÉVZ. át'mün, áímflr (i. m. 23); ÉVK. aimán, áfmár, átmér (i. m. 23); DV. áfimán, áts m e ár (i. m. 23). Keleti nyelvjárások: K. (HUNF.) ati nar (NyK. IX, 52), (AHLQV.) ati nar (WogSpracht. 26), (MŰNK.) oqfi-nár (VNGy. I, 169), oaü-né, oqt'i-né-sér, ogfi-né-sér-nár (VNyj. 199), oqii-né-sé-nár (VNGy. IV, 372-), qfi-né-sé-nár (i. m. IV, 412), mát, máte, mater csak tagadó mondatban (VNyj. 199). Déli nyelvjárások: AT. (MUNKJ a-nQxQr (VNyj. 270); T. üz-nozor (i. m. 270), az-nozgr (VNGy. IV, 369), a-nér (i. m. IV, 355). Irodalmi nyelv: nematbr. Osztják. Északi nyelvjárások: (HUNF.) ne mattat, ne mát, nem molt'i (NyK. XI, 99), (AHLQV.) nem-moiti (NO. 48), (PÁP.) nem-dza (ONyt. 4), né-molti (ONGy. 27), nemdlti molti (OM. 32), ne-mslti (i. m. 120), né-matti (ONGy. 162). ne-mátti (i. m. 109), m-rmtti (ONyt. 6), nemdttit (i. m. 28); 0. (KARJ.—TOIV.) nemdza (579a); Szy. (STBIN.) nemdUi (OVd. I, 54), nimhti (i. m. I, 68), nemen (i. m. I, 145), némdL (i. m. I, 157), nlmdl (i. m. I, 83); Kaz. (KAEJ.—Toiv.) nlmd/ic" (560a), ns.-mrji (579a), nJm9A 'kein' (579a); Se. (STEIN.) né-mdttd (OVd. I, 250), nvmHtf (i. m. I, 257). < Déli nyelvjárások: Ni. (KARJ.—TOIV.) nemöt,U (579a), ne?n"£p (560a); 1. (CASTR.) i met (Versuch 67), im'tta (i. m. 65), (PATK.) ei met (IO. II, 126) ei metta (i. m. II, 82), ei-metta-pa (i. m. II, 120), ei mettat (i. m. II, 166), ei met-sir (i. m. II, 62); Ts. (KARJ.—TOIV.) i-mittgij (96); DN. (KARJ.—Toiv.) d-imdDöb,imdr>őu (%),ím9pá 'kein5 (96), ime£ía:p 'kein' (10a); DT. (KARJ.— TOIV.) dirmi (96), d"imdDö:u (96), dimdDá (96), nmdttap 'kein' (10a); K. (PAAS.—DONN.) 9Í rmttr (167), di mattit (1219); Kr. (KARJ.—TOIV.) viriMtU (10a), dvmdtt (10a), dimdtU (4986). Ezeknek a névmásoknak a Ni. kivételével csak tagadó mondatban van 'semmi' jelentésük. Keleti nyelvjárások: A következő névmásoknak csak tagadó mondatban van 'semmi'jelentésük. Trj. (KARJ.— TOIV.) V$ md£a (4976), "di md£a (497a), ldi md r £aAi (498a), V| ym£aAÍy p (498a), ( di mdfa^Aíp (498a), J. (PAAS.— DONN.) mtfá (1219), métáll J96); V. (KARJ.—Toiv.) mdta (497a), nvdt'alj, (498a), nwt'alip, (5616), mdtatip (59a); Vj. (KARJ.— TOIV.)mdtaUp (60'ö) md^dlip (498a). Irodalmi nyelv: (PUSKIN, A. S.) nemúti (Monsót 7), (KARTER, N. K.) nemdi (Hantb bukvar 54), (ZULEV, P. N.) nemltb (L'witb kni/ya 4), (KARTER N. K.) nemi (Hantb bukvar 58), (KacoiuL, .1.) neMMommbi (HaHr 3amnTHHKTan 22).
