Nyelvtudományi Közlemények 52. kötet (1944-1950)

1. rész - Tanulmányok - Beke Ödön: Szómagyarázatok (m. szín, cser. ßa·žek, cser. ßiye, cser. ßila, cser. ßuistek, cser. i#a-o·mež, cser. jayem) 40

SZÓMAGYARÁZATOK 49 fűrészel, ráspol'. BÁSANEN itt még nem állapítja meg a cseremisz szónak a csuvashoz való viszonyát, egy új'abb cikkében azonban {FUF. XXIII, 106), melyben már a jayem alakot is idézi, a cseremisz szót a csuvasból való átvételnek mondj'a ki, s hozzájuk kapcsolja a cser. VASZILJEV jaya 'nuvia (Ságé)', K. já'yd 'eine kleine Ságé' főnevet, melynek megfelelőj'e ugyan a csuvasból nem mutatható ki, de egykori meglétére utal áT kaz.-tat. igáü, kum. agaü {=-csuv. jdGev) 'Feile' (=~cser. P., B. öye\ CÜ. öyö', MK. eye\ BJp. iyau, M., MM. d§yo ua., B. öyele'm, MK. eydem 'ráspol; "feilen), mely a kaz.-tat. iga-, sag. ega-, tel. agg,-, krm. aja- 'feilen' ige származéka. Ezeknek pontos megfelelője a cser. jaye'm ige, mely megőrizte az eredeti 'feilen' jelentést is. Tehát ez is azok közé az esetek közé tartozik, mikor a cseremisz nyelv őrizte meg a csuvas szót, mert a felsorolt csuvas szavak csak az elveszett igei alapszó származékai. A jő'yem ige RÁSANEN szerint szintén a csuvasból való jövevényszó, de már ott is tatár átvétel. Míg az eredeti csuvas a hang az alapigében csak egyes nyelvjárásokban maradt meg, addig származékait valamennyi nyelvjárás megőrizte: B., UP., UJ. jdyőlye'm, P., M., CÜ. daydlye'm, MK. dayilyem, CK., C. dja-y§lye'm, JT. d

ja-y§lyem,

JO., K. ja'ydlyem 'sima, síkos, fényes lesz'; B., UP., USj. jayMte'm, M. ' dayélte'm, CÜ. dayőlőe-m, CK., C. jáy§lde'm JT. djd'ydltem, JO,, K. já'yőltem 'simít, simává tesz'; vö. csuv. jáoal'glatt werden', jaoat- 'glátten'; B., UP., UJ. jaklaká', P., M., MK., CÜ. daklaka', CK. ®jáklaka', JT., V. djakla'ka,

JO., K. jaJcla'Jca 'sima, síkos,' sikamlós'; vö. csuv. Ku. (Büs.) jaklaGa 'glatt', Bg., Szp (PAAS.) jaklaGa sin 'Kavalier, Gigerl', Bj., Szp. jaklaska 'glatt'. BBKE ÖDÖN. Nyelvtudományi Közleménye Hl. 4 /