Nyelvtudományi Közlemények 52. kötet (1944-1950)

1. rész - Tanulmányok - Beke Ödön: Szómagyarázatok (m. szín, cser. ßa·žek, cser. ßiye, cser. ßila, cser. ßuistek, cser. i#a-o·mež, cser. jayem) 40

48 * BEKÉ ÖDÖN járáson kívül a j tehát egyik nyelvjárásban sincs meg, sőt a nyelv­járások egy részében nem is s, hanem s van, s a szókezdő /?, mint más esetekben is, m-mel váltakozik. E szerint a K. fíuistök j-jét toldalékhangnak kell tekintenünk, mint pl. á K. ftö\ts§k ~ fto\its§k 'schief; Klafter' szóban, s így külön kell választanunk a §ui 'Kopf szótól. ' • Cseremisz #a'-ö'm§z. UJ. $a'-ö"m§z v. ofiőa'-ö'm§z 'két húrú régi hegedű' az első pillantásra világos összetételnek látszik. Az előtag e szerint #á' 'ördög, vízi szellem', oftőa' 'egy természetfölötti lény', az utótag pedig látszólag P., B., UJ., C, C., JT. b'mSz, MK. ő'wsl, JP., K. d'méz 'nád; Schilfrohr'. A negedűvonó neve is UJ. ihi'-joye-z (UP. csak joye-z, tkp. 'íj; Bogén zum Schiessen'). Az UP. nyelvjárásban ez a hangszer já-yö'rz, melynek előtagja szintén a ja' 'ördög, vízi szellem', az utótag a P., BJ., BJp., M., MM., MK. U. köré, B. köröz 'fülbevaló'. Más nyelvjárásokban azonban, így a BJp., CK., Ő., CN.­ben a hangszer neve köftdz. A P., BJ., BJp., M., MM. kö'fidz, MK. up^w-köftsz, CN. &sma'-kd'ftdz, V. ka'fidz, USj., JT. kö'mőz, JO. ká'm§z azonban más hangszer neve, még pedig a 'Maultrom­mel'-é (MK. up^sa', CN. osmá' 'száj'), mely a kazáni-tatár kubyz, csuvas kuB§s, kirgiz, kobuz, komuz 'Geige, Violine' átvétele (RÁBANEN). Az UJ. b'mdz tehát a kö'méz-ből keletkezett népetimológia útján. VASZILJEV közli is ija-yom§z 'két húrú régi hegedű' alakját. Cseremisz jayem. RASANEN (MSFOU. XLVIII, 240) a cser. P. GENETZ j§yem, Ocs. SZILASI jögem (o :j§yem) 'reiben (RASANEN szerint glátten)' igét azo­nosítja a csuv. Ku. RAB. Bg., Sp. PAAB. jaGa 'glatt', jaGal- 'glatt werden', japat- 'glátten' szavakkal. Az én följegyzéseim szerint a cser. szó a következő nyelvjárásokban fordul elő: P., BJp., M., CÜ. d§ye'm, B., UJ. jőye'm, MK. diye'm, USj., US. jiye'm, UP. iyd'm, JT. d j§'yem, 'ken, fen, dörzsöl, fűrészel'. A csuvas szó hangalakjá­hoz azonban közelebb áll a REGULY-BUDENZ följegyezte jagem 'dör­gül, letöröl; terére, fricare (reiben, abwischen)', mely TitoicKijnál is megvan: jayem 'r^iaacy (glatt machen, glátten), Mpy (reiben)', s VABziLJEvnól is: jdgem, jagem (0.) 'Mpy, Masicy (schniieren, bestrei­chen)'. Az ón főijegyzéseim szerint CK., Ő., CN. d jaye'm, JO. já'yem 'ken, fen,, dörgöl, csiszol, sikárol, végighúz (vonót hegedühúron),

Next

/
Thumbnails
Contents