Nyelvtudományi Közlemények 52. kötet (1944-1950)

1. rész - Tanulmányok - N. Sebestyén Irén: Fák és fás helyek régi nevei az uráli nyelvekben 3

/ Fák és fás helyek régi nevei az uráli nyelvekben.1

) Quercus-nevek. 27. f. tammi. A Quercus neve a.finnbén tammi. A szö megvan az észtben és a lívben is: észt WIED. tamm 1. 'Eiche; Quercus pedunculata Ehrh.', 2. 'Lohe, Gárberlohe', lív KETT. töm, Ny. tám§D 'eiche; quercus robur'. A tammi Qaercus-névnek biztos etimológiáját is ismerjük: md. PAAS. (Chresth.) E. tumo, M. tumá 'eiche', vö\ AHLQV. M, turnénál, tuma-nal, tumi-nal 'Eichenwald' | cser. SZILASI tumo 'cserfa; * eiche' GEN., Bud., Tr., tumo Uf., Car., tuma Bk. id. vö. tumer, tumerla f cserfaerdő; quercetnm', RAMST. tuma 'Eiche'^ tu'mér 'Eichwald', iume'rla rosa 'Eichenhain', WICHM. (Chresth.) KH. tum, U.. tü'md 'eiche'i Nem lehetetlen, hogy a norvég-lappban egy lazacnévben őrződött meg a Quercus finn tammi-n&k megfelelő neve: ,FRIIS duovve 'salmo femina; rognlaks, hunlaks', NIELSEN duorfve, P. DÜÖ'V[VÍ, Kr, , Du

öv

]

vi

'salmon vith roe; rognlaks', duov]

vas

dem. A lapp halnévnek ősrokonsága ugyanis hangtanilag jól igazolható a cseremisz SZILASI tumo, tuma-kol 'garda; clupea alosa' halnévvel, amelyben *>jp hacsak nem népetimológiás alakulatról van szó — tumo, tuma == tumOytuma (~ f. tammi) 'Eiche'. Halneveknek fanevekkel való összej! függése — mint „Az uráli nyelvek régi halnevei" c. dolgozatomban (NyK. XLIX, 48, 45. sz.) ezzel a haln^ávvel kapcsolatban kifejtettem — nem szokatlan a finnugorságban. . , H A finn tammi szóval és mordvin-cseremisz megfelelőivel összetartozik a Quercus zűrjén neve: WIED. ZUS. typ,' typ-pu. Permi Szent István hittérítő XIV. sz.-ból származó felirataiban a fanév tupu alakban fordul elő (vö. WICHM. Wotj. Chresth. 112). A szó megvan J) A dolgozat első részét 1. NyK. LI, 412-434. Nyelvtudományi Közlemények LII. 1*