Nyelvtudományi Közlemények 52. kötet (1944-1950)
1. rész - Tanulmányok - Collinder Björn: Az uráli fokváltakozás 15
24 BJÖRN C01LINDER hogy l nem paradigmatikus módon nullával változik. Szerintem nem tanácsos ezt a jelenséget olyan szórványost esetekkel öszszehozni, mint hogy a finnek ölen 'vagyok', ménen 'megyek', helyett néha oon-t, meen-t mondanak. PAASONEN1 ) már meg is jegyezte, hogy ilyen szavakban egyszerűen hangsúlytalan helyzetben bekövetkezett mássalhangzókiesésről lehet szó, amelyniek nincsen semmi köze a fokváltakozáshoz. Mielőtt tovább megyünk, jó lesz a lényeges tényállást öszszefoglalni. A finnségben csak k, t és p vannak alávetve a paradigmatikus fokváltakozásnak. Kétféle váltakozás van: kvantitatív és kvalitatív. A kvantitatív váltakozás az ősfinnben nyilvánvalólag abból állt, hogy az erős fokban hosszú gemináta, a gyenge fokban pedig aránylag rövid gemináta volt: ez az állapot elég jól megmaradt az észtben. A kvalitatív váltakozás még a XVI. századbeli suoiniban abból állt, hogy az, erősfoki k, t, p-nek a gyenge fokban zöngés réshangok feleltek meg. Részletezni nem szükséges. Ha nem akarjuk elfogadni a fokváltakozás ősfinn voltát, minden esetre be kell ismerni, hogy az imént változott kép legalábbis az egyes keletitengeri-finn nyelvekre nézve — kivéve a vepszét meg a lívet — fedi a valóságot. A finn a/c7m-típusú kvantitatív váltakozásnak a pontos megfelelője megvan a lapp nyelvben is, eltekintve attól, hogy legalábbis a hosszú gemináta előtt már az őslappban zöngétlen lett a magánhangzó vége. A finn kvalitatív váltakozás is a lapp nyelvben tükröződik vissza. De legalább egy fontos eltérés van: a finn erősfoki rövid k, t, p őslapp megfelelői nem igen lehettek rövidek.2 ) Nagyon valószínű, hogy ez a jelenség avval függ össze, hogy a lapp nyelvben minden mássalhangzó, melynek finn megfelelője rövid, alá van vetve kvantitatív fok váltakozásnak. így például a finn kala szónak a lapp megfelelője guolle ~ többesszám quolek, tehát az erős fokban aránylag rövid gemináta és csak a gyenge fokban van rövid mássalhangzó. *) Beitráge zur fugr.-samojedischen Lautgeschichte 25 (=KSz. XIII, 249), jegyz. 1. s) T. I. ITKONKN, SUS. Tóim. XXXIX, 19, 20; COLLINDBR, SUS. Tóim. LXXIV. 434. i§; máslcép WIKLUND : SUS. Tóim. X, 85; Id., Liappische Studien , I—-III. (= Skirifter utgivnia av K. Humanistiskja Velemskaps^—Samfundet i Uppsala, 24:16) 7.
