Nyelvtudományi Közlemények 52. kötet (1944-1950)
1. rész - Tanulmányok - Collinder Björn: Az uráli fokváltakozás 15
AZ URÁLI FOKVÁLTAKOZÁS 25 Említettem már, hogy a lapp nyelvben a gemináták is alá vannak vetve kvantitatív fokváltakozásnak, ph gatlo ~ többesszám gallok. Ezenkívül a mássalhangzó előtti mássalhangzók is ugyanazon a módon váltakoznak, pl. lás^tá 'falevél' ~ többesszám lásták: itt a gyenge fokban az s rövid, az erős fokban pedig hosszú. Jóllehet az őislappban még más váltakozási esetek is előfordultak, erről nem szükséges most részletesen beszámolni.1 ) s Mielőtt a szamojéd nyelvekre térünk át, megmondom a véleményemet azokra a lapp kvantitatív váltakozásokra nézve, amelyeiknek a finnben nincs megfelelőjük.2 ) De előbb egy kicsit a finnugor magánhangzók időmértékével foglalkozunk. Tudvalevőleg a hosszú és rövid elsőszótagbeli magánhangzók közti különbség tulajdonképpen csak a finnségben meg az ugor nyelvekben van meg. A szamojéd viszonyokat kénytelen vagyok figyelmen kívül hagyni, mivel azokat nem ismerem eléggé.8 ) A lapp nyelvben is vannak hosszú magánhangzók, vagy mondjuk inkább etimológiailag hosszú magánhangzók, azaz olyanok, amelyek bizonyos prozódikus helyzetben hosszúak, más helyzetben viszont csak félhosszúak. De ez az etimológiailag hosszú és etimológiailag rövid magánhangzók közti különbség a lapp nyelvben kimutathatólag csak az illető magánhangzó minőségétől függ. Csak azok a magánhangzók rövidek, amelyeknek a finnben i, u, ü (y) vagy e az etimológiai megfelelője. Sietek hozzátenni, hogy a finn e megfelelője a lapp nyelvben sok esetben etimológiailag hosszú. így például a finn veri 'vér' szónak lapp megfelelője várrá, rövid magánhangzóval, de a finn pesa, fészek, szónak megfelelője bcesse, etimológiailag hosszú *) T. I. ITKONEN, SUS. Tőim. XXXIX, 29, 40, WIKLUND : MO. VII, 200, jegyz. 1, 2. 2) Lásd COLLINDEB, SUS. Tóim. LXXIV, 239—253 §;§. (Lapoldal 85, sor 7, vokalen helyett konsonantent írtam. EBKKI ITKONEN : FUF. XXVI. Anz. 5419" 23 és STEINITZ, Geschichte des fmnisch-ugrischeni Vokialismuis 106, 107, felitűnő módon félreértette fejtegetéseimet (247. §).' s) Lásd LEHTISALO, Zur geischichte des vokafemu's deir ersten silbe im uralischeni vom qualitativen staiidpunkt aus: FUF. XXI. STKINITZ, Geschiichte des finnisch-ugrischen Vokafllisniu's I. 31. §.
