Nyelvtudományi Közlemények 52. kötet (1944-1950)

1. rész - Tanulmányok - Collinder Björn: Az uráli fokváltakozás 15

AZ UBÁLI FOKVÁLTAKOZÁS 21 Bizony egyikük sem eredeti, hanem mind a kettő pótlónyújtásból ered. Hiszen zárt első szótagban a pótlónyujtás a mássalhangzót érte, nyilt szótagban pedig a magánhangzót. A finnben van olyan nyelvjárásközi váltakozás, mint neula ~ niekla 'tű' (gót nepla). SETALA ebben is ősrégi fok váltakozást lát. De hiszen ugyanezt a kvantitatív magánhangzóváltakozást a finn szóragozásból is ismerjük: tie 'út' ~ ,'partitívus plurális teitá, saan 'kapok' ~ saih ''kaptam'. Itten fokváltakozásról szó sem lehet, hanem egyszerűen úgy áll a dolog, hogy az ősfinnben / előtt minden hosszú magánhangzó megrövidült. SETALA olyan finn nyelvjárásközi váltakozásra is felhívja figyelmünket, mint laakso ~ lakso 'völgy', kaárme ~ kárme 'kígyód Mivel HAKÜLINEN1

)

1922-ben megjelent tanulmányában tárgyalta ezeket az eseteket, nincsen szükségünk arra, hogy azokkal most foglalkozzunk. TóVábbá SETALA olyan magyar váltakozásra utal, mint álom ~ aludni, három ~ harmadik, kéz ~ kezem. Részemről GENETzhez ) csatlakozva ezeket az eseteket is pótlónyujtásból akartam megmagyarázni, úgy hogy álom ebből keletkezett: *alm, ez pedig ebből: *alm3. Később megtudtam, hogy GOMBOCZ ZOLTÁN is, így szokta ezt a váltakozást magyarázni egyetemi előadásaiban. Térjünk most át a második szótag béli magánhangzókra. SETALA hajlandó volt feltételezni, hogy a második szótagbeli magánhangzó hosszabb volt a gyenge fokban, — tudniillik, ha a szótag zárt — mint az erős fokban. Hadd idézzem érvelését szórói-szóra: „Beweise dafür sehe ich z. b. inMen estnischen verháltnissen wie nom. ilm (od. part. ilma) ~ gen. Urna (d. h. überhaupt in der halben lángé des vokals der* 2:ten, bzw. 4:ten silbe, wenn die vorhergehende silbe die schwache stufe darbietet), sowie auch in der lángé des vokales der zweiten silbe in vielen 1 a p p i s eh e n dialekten — —, welche erscheinung ünzweifelhaft sehr alté verháltnisse abspiegelt." Amit SETÁLÁ itten mond a lapp nyelvjárásokra vonatkozólag, egyáltalában nem helytálló. Amennyit én tudok, a lapp *) Pari síuiomien muirteiden vokiaiaiEinikesitosieikíkiaa: Viritt. 1922. v« ö. ID., Über den Sil!]»enakzenit ini Fmnischtn und seine lautgeschichtliche Bedeutung: SUS. Tóim. LXVIII. *) Suomi IlIrXVIi, 25.