Nyelvtudományi Közlemények 52. kötet (1944-1950)

2. rész - Tanulmányok - Lakó György: Permi szófejtések 137

138 LAKÓ GYÖRGY 4. mîkîrt-, Kaz. mekrrt- 4ehajlítani, lehajtani, lebontani, lefor­dítani’ : a denominális képzőként is ismeretes -t igeképzővel, vő. Uolila : SUS. Tóim. LXV, 99; 5. Kaz. mêkertisk-, (==-) mêkêrëk- ’lehajlaui, leborulni, térdre esni, meghajtani magát’ : a -tiék- összetett visszaható képzővel, vö. ulciptisk- ’fölelevenedni’ (iiläp ’élő, eleven’); 6. Sár. mîkîrkkï- lia. *mikîrikï ->= *mîkïrtski- -= *mîkïrtiskî-. Uotila a SUS. Tóim. LXV, 395. lapján tárgyalja a hasonló végző­désű és ugyancsak visszaható jelentésű (Műnk.) Sár. bekírkkl- ’sich beugen’, kungírkkl- ’sich biegen, krumm werden’, catirkki- ’sich steif hervorheben, sich gerade aufrichten’ igéket. Az utóbbiak Wich­­hann feljegyezte nyelvjárási változataiból kiderül, hogy a fenti sza­­rápuli -klcl- végű igék eredetileg az -sk visszaható igeképzővel ala­kultak, mely a (denominális) -t képzővel képződött alapigéhez járult hozzá. A szarápuli -Ickl- végződés tehát többszörös hangváltozás ered­ménye. E hangváltozásokat a harmadik nyilt szótag magánhangzójá­nak a kiesése indította meg; ennek következménye lett a mással­hangzótorlódás, ill. mássalhangzókiesés, majd hasonulás. Több -äs végű votják melléknév ( ismeretes, amelyek szócsa­ládjában azonos képzésű alakok találhatók (a feltehető, képzőtlen névszói alapszó — érdekes módon -— a legtöbb esetben ismeretlen, ill. csak kifejezésekben fordul elő). Például : 1. puniras ’kiszélesedő’ ; alapszavának igei származékai \punirt- és punirmi- ; 2. slglräs ’homorú’ ; egyéb (igei) származékok : slgirt- és slghkkl- ; 3- cutlräs ’kacskaringós’ ; igei származékok : cuürt- és cu­­tlrsk- stb. Érdekesek a zűrjén szó egymástól meglehetősen távol álló jelentései : ’gebückt, buckelig’ ~ ’mürrisch,' düster, verdriesslich’. Az utóbbi, másodlagos jelentésnek bizonyára az a magyarázata, hogy a lelkiállapotot gyakran a vele járó testi elváltozások nevével jelöljük, vö. duzzog, borzad stb. A votják mlkiräs ’buckelig’ szót Paasonen jegyzeteiben (vö. Paas.-Donner, O.stj. Wb. 1277. sz.) összekapcsolta az osztjlv. mokdr ’kyttyrä ; Buckel’ szóval. Ugyanennek a szónak Karjalainen feljegy­zésében (Karj.-Toiv., Ostj. Wb. 509b) a következő nyelvjárási vál­tozatai ismeretesek : FD. moaor ’kuperuus ; Gewölbtheit’, Kos. makor ’ropőu (selässä) ; Buckel (auf dem Rücken)’, Ts. mnoêr ’kyttyrä;

Next

/
Thumbnails
Contents