Nyelvtudományi Közlemények 52. kötet (1944-1950)

2. rész - Tanulmányok - Lakó György: Permi szófejtések 137

LAKÓ GYÖRGY I PERMI SZOEEJTÉSEK 137

Permi szóíejtések.

■ 1. Zitrj. mikir ’gebückt, buckelig etc.’ - vot.j. mïkîrâs ’buckelig etc.’

A zűrjén (Wichm.—Uot.) mikir U. P. ’gebückt, buckelig (gew. Mensch, auch Pferd od. Kuh) (U ) ; mürrisch, düster, verdriesslich (P.) ; Düsterkeit, Verdriesslichkeit (P.)’ szó rokonnyelvi megfelelői tudtommal eddig nincsenek kimutatva. Megfelelője megvan a votjákban különféle származékokban :

1. (Műnk.) Kaz. mîkirâs ’görbehátú, púpos, meghajlott; buckelig, höckerig’. Az -iis végzet melléknévképző, mely néhány más esetben is ismeretes melléknévképzőként : (Munk.) pajiläs ’nem mély. lapos’ (vö. papi ua.); bicläs ’ép, egész teljes’ (vö. bicl na.); (Wied.) kuzes ’länglich’ (vö. (Műnk.) kuz ’hosszú’); (Műnk.) kotlrcis ’kerek, köralakú’ (vö. Icotir ’környezet; körül stb.’); blgilcis ’gömbölyű’, vö. ziirj. (Lytkin, Az -s névszóképzők 11) bjgil' ’gömbalakú tárgy’ stb., 1. Wiedemann, Syrj. Gramm. 60—1 és Lytkin, Az -s névszóképzők a permi nyelvekben 11—2;

2. mvkcriék- ’lehajlani, meghajtani magát’. Az -sk- képző ez esetben kétségtelenül azonos az ismert -sic- visszaható igeképzővel. Bár ez a képző eddig csak deverbális igeképzőként ismeretes, kétségtelen, hogy alakultak vele névszóból is visszaható jelentésű igék, pl. (Műnk.) Glaz. curltisk- ’megkeményedni, keményülni’, vö. curit ’kemény’ ; Kaz. Xemisk- ’összeragadni’ (erededleg bizonyára ’(össze) enyveződni’), vö. lem ’enyv’ ; (Wied.) vozityskyny (vozitékyny, vuzityékyny) ’sich schämen’, vö. uuzit, vozit ’schimpflich, schändlich, schandbar ; schamhaft, blöde ; Scham, Schande’.

Az ilyen igék néhány esetben egyforma joggal tekinthetők névszóból származottaknak, ill. demoninális igéből való továbbképzéseknek, pl. (Műnk.) penmïtisk-, Glaz. penmïtsk-, Kaz. penmetsk’besötétedni, elsötétülni, elhomályosodni’, vö. a) Glaz. penmit, Kaz. penmXt ’sötét’, ill. b) peiimit ’elsötétít, behomályosít’; (Műnk.) Sár. suntisk- ’melegedni, melegíteni magát’, vö. a) sünit ’meleg’ (ez esetben tehát suntisk- -= *sunítisk-: a második nyilt szótag magánhangzójának kiesésével), ill. b) Sár. sunt- ’melegíteni, meleggé tenni’ ;

3. Sár. mlkírjask- ’hajlongani, hajtogatni magát, gyakran lehajolni’ : -jask- képzővel, melyet biztos példákból csak denominális igeképző szerepében ismerek, vö. Wiedemann, Syrj. Gramm. 93. 1. ;