Nyelvtudományi Közlemények 52. kötet (1944-1950)

2. rész - Tanulmányok - Sz. Kispál Magdolna: Világtájak nevei az ugor nyelvekben 130

136 SZ. K1SPÁL MAGDOLNA : VILÁGTÁJAK NEVEI AZ LTGOK NYELVEKBEN

Nord’ (Ahlqv.) ; ous-vät ’Nordwind’ (uo.) ; öuqs iuroj-f turor, uclt ’az alvidéki (é. északi) torkú torkos szél’ (EOM. 52) ; oiuds ’unterer Lauf eines Flusses ; Norden’ (Steinitz, OClir. 85) ; owsijen clsd tineri ji-fj'k ’nach dem teueren Wasser des nördlichen Ob zu’ (Steinitz, ÖVE, I, 356). I Irt. avas, aus 'a folyó alvidéke, éjszak ; der untere Lauf eines Flusses, der Norden, das Nördliche (da in Sibirien die grössten Flüsse zum Norden fliessen)’ (Patk.) ; num-vot vêrô't, ravét auvsa âtmâi ’entstand Südwind, wurde die Asche gen Norden getragen’ (IOV. II, 128) ; awas-wot ’Nordwind’, S. jit-icot (Castr.) avas-vöt, aus-vöt ’éjszaki szél ; nordwind’ (Patk.), äves vöt ’éjszaki szél’ (Pápai).

E. nim ’ál, észak’, nim vot ’al szél, éjszaki szél’ (NyK. XI, Sz. 90), „minthogy az Ob délfelől halad éjszak felé* (NyK. XI, 10); nim ’der untere Teil; der untere Lauf eines Flusses; Norden’ (Ahlqv.).

E..nim ous vot ’éjszaki... szél’ (NyK. XI, Sz. 216); mm oUs vödet ’az éjszak... szelek’ (uo.). A pontozás azt jelenti, hogy Hunfalvy nem tudta lefordítani az ous szót. Ezt csak néhány évvel, később szótározta Ahlqvist. (L. az előbbit és a következőt). A szerkezet nyilván nem más, mint a finnugor nyelvekben gyakori két azonos vagy közeli jelentésű szó mellérendelése oly módon, hogy az összetétel tulajdonkép ugyanazt jelenti, mint elő- és utótagja külön-külön.

3. —f— ons ’éjszak’ (NyK. XI, Sz. 21). Hunfalvy nem jelzi, honnan vette e szót, de i. h. hivatkozik a vogL. uns:katl uns ’naplement’ kifejezésre.. Minthogy azonban az osztj. szó egyetlen más forrásban sem szerepel, igen valószínű, hogy csupán hibás olvasat (Reguly kéziratából?) ous helyett, amire HüNPALVYt a vog. katl wns-szal val<^ összecsengés vezethette. így az ons ’éjszak’ törlendő az osztják szók sorából.

(Folytatjuk.) Sz. Kispál Magdolna..