Nyelvtudományi Közlemények 52. kötet (1944-1950)

2. rész - Tanulmányok - Beke Ödön: Szómagyarázatok 119

SZÓMAGYARÁZATOK

129

álló t pedig csak átmeneti, tehát szervetlen hang, mint pl. a lustra szóban (1. uo. 22).

Cseremisz zama'n.

P. Gen. P. B. zama'n, PGen. BJ. USj. US. sama-n 'baki, schnell’ Räsänen szerint a kazáni-tatár zaman, zamana ’Zelt, Zeitpunkt’ átvétele. Az utóbbi alak e jelentésben is megvan : B. ká'l§ks[§\ osa'l, zamana' leie' ’die Leute sind böse, die Zeiten schwer’ (Wichmann : Volksdicht. 406, 271. dal). Wichmann Chrestomathiája szerint &z U. sama'n, K. sä mein ’Zeit, Zeitverhältnisse’ (az utóbbi jelentése RAMSTEDTnél : ’Sache, Geschäft, Angelegenheit’) a esuvas Bg. samana, Bg. Szp. sarnan ’Zeit’ átvétele, de ez ott nyilván kazáni-tatár jövevényszó. Nyilván összefügg ezekkel a BJp. zama't, P. BJ. sama't "bald, schnell’, melyek megfelelője még nincs a kazáni-tatárból kimutatva.

Zűrjén és cseremisz állathívók és hajtők.

Wichmann följeiryzése szerint zűrjén P. ipü burr ! brr ! (wenn man ein Pferd anhält). A hegyi-cseremiszben K. Ramstedt '^m, halt! brr! (Zuruf an die Pferde). Yö. még zűrjén P. y oit Lockruf für Pferde.

Zűrjén P. tyuke' Lockruf für Kiihe, cser. tipü'ki, t^üki' Zuruf an die Kälber. *

\

Zűrjén P. V>u,tsi, V. ipu-tse Antreibungswort für Kühe; Pec. ^mütse mune hott, vorwärts ! (zu den Kühen), cser. K. u'si Zuruf an die Kälber.

Bár az ilyen természeti hangoknál épp úgv, mint hangutánzó szóknál nehéz megállapítani, hogy ősi vagy véletlen egyezésről van •szó, mindenesetre figyelemreméltó két egymáshoz oly közelálló nyelvben felmerülő hasonlóság.

Érdekes, hogy a magyarban is van hasonló állathívó és hajtó szó, melynek első hangja eredetileg bilabiális tremulans (v) volt : ~*4nïcs, ebből *ptrücs, mely aztán a népnyelvben prücs, trücs, ptücs, pücs, tücs alakot öltött, pl. prücs ki ne! ökör-, tehénhajtó (Zemplén m. Szürnyeg Nyr. 10:279), prücsi ki, prücsi ë! borjúüző (Brassó m. Hétfalu Nyr. 37:143), prücsi borjúhivó, prücsi bé, prücs ki borjúkergető (Marosvásárhely Nyr. 27:480), ptücski (Székelyföld MNGy. 3:305), trücs, trücs juhkergető (Veszprén Nyr. 6:284), triiss ■ki ua. (Veszprém m. Szentgál 3:44), pücsi, pücsi, pücsike, pücsike borjúhívó, pücsi ne! borjúhajtó (Udvarhely m. 12:477). Vö. Kelemen MNy. 39:221- Beke Ödön.

.foyelviitdoinanyi Közlemények LII. ^