Nyelvtudományi Közlemények 52. kötet (1944-1950)

2. rész - Tanulmányok - Sz. Kispál Magdolna: Világtájak nevei az ugor nyelvekben 130

130

SZ. KISPÁL MAGDOLNA

Világtájak nevei az ugor nyelvekben.1) Észak.

M a g y a r.

1. Észak EtSz. | ezaak ’septentrio’ GyöngyTör. j ejak Zsélyi Szőj. I nemellyek ez neepek kezzivl wannak naap kelethrol, délről, nap nywgathrol ezakrol ErsK. 145 | illeszkedett hangalakkal (mely kísérő jelensége az összetétel elhomályosodásának 1. Nyr. XXXVI,. 351) is : ezek zel ’septentrionalis’ Schl.Szój. | ezekre ’ad aquilonenV Serm.Dom. — Térszíni formák neveként : észak, általán azonban illeszkedett hangalakkal : észek, íszek, észke, íszka ’éjszakos hely* éjszaki rész v. oldal’ (N.2), EtSz., MNépNy. IV, 21) \ észkán ’északi oldalán’ (Nyr. XXXVII, 91) | észken ’északon’ (Nyr. XXIX, 478). — Valószínűleg csak írott alakváltozatok az éj-szak SzD.2, étszaki szelek R.2) — Vitás a Serm.Dom. eiozac felni ’in lateribus aquilonis’' adatának olvasta : észak vagy évszak (OzoRAinál Ózak ’észak’ Nyr. XIV, 255); vö. ehhez éj (MNy. XXXIV, 11. k.) és ezfek.

Származékok, összetételek : északi R. | eszaky szelj ’aquilo5' GyöngyTör. | hét zakj zel ’septentrio’ KolGl. (tudós népetimológia ?) | északi táj ’plaga septemtrionalis’ S. I. | északi hajnal ’aurora borealis’ SzD.2 I éjszaki fény (Nyr. XXV, 213, XXXIV, 157) | éj szaki forgó ’pólus arcticus’ (NyF. XIV, 17). — Északos helyek ’loca aquilonia’ PP. I északos, iszkes ’északi’ MTsz. | Eszkës : északi fekvésű hegyoldal neve (MNy. XVI, 43) | éjszaksó (NyK. VII, 123) | ..A haza legészaka“ (Nyr. XXXVII, 466). — Ezak zel SchlSzój. | észak szeli ’boreus’ MA. ) észak-tengër R. | északtája Cell.-Bél | éjszakvidéki ’der nordländer’ Tzs. | éjszakföldi id. uo. | éjhoni (MNy. XIV, 265).

A szó elhomályosult összetétel : é ’nox’ -j- szak ’pars, sectio’, mégpedig az EtSz. szerint eredetében azonos az éjtszakával s ’noctu’ ->- ’nox’ jelentésfokozatokon keresztül kapta mai ‘septentrio’ jelentését. Hasonlóan Horger (Magy. Szav. 47). Közvetlenül a világ-9 NyK. LII, 50-56. 1.

2) N. : népnyelvi, R. : régi nyelvi adat ; ahol nincs más utalás, a MTsz., illetőleg a NySz. közléséből.