Nyelvtudományi Közlemények 52. kötet (1944-1950)
2. rész - Tanulmányok - Beke Ödön: Szómagyarázatok 119
126 BEKE ÖDÖN alak illativus, nyelvmesterem szerint ragtalan alakban nem használatos, s így egyelőre nem dönthető el, hogy alapszava azonos-e a Wichmann följegyezte tsd’smgs szóval, mert ez esetben a *tsdsmdsdskd rövidülésének kell az én adatomat tekintenünk. Azonban a tsd'smds és tsosmolc, tsdsm.dk kétségtelenül egyazon alapszónak két különböző képzős változata, s ez az alapszó *tsdmsmd, *tsd’smd lehetett; így a KJ. alak ennek a lativusa és illativusa is lehet. Az én följegyzéseimben még egy harmadik képzős változat is szerepel : KJ. tsd'smér id. Ennek vége az ismert -er helynévképző. Kétségkívül azonos ezzel a CK. C. CN. tsdsné’r ’sűrű fiatalerdő’, a K. tsd’smdk alakkal pedig a C. CN. tsd'snJk ’sűrű fiatalerdő’, ugyanazon -er és -k képzővel. Az utóbbit már Troickij is közli ’nani,a .vecy (sűrű az erdőben, sűrű erdő)’ jelentéssel. A belőlük kihámozható .alapszó tehát pontos megfelelője a finn sysmci szónak. Cseremisz t'sdß3z§k. B. MK. tnßizi'k, MA. Wichmann tsißizi'k, M. tid'ßdzdk, C. tséßSzi'k, CK. CN. isdßdzi’k ’barázdabillegető ; Bachstelze ; Motacilla alba’. Wichmann FUF. 6:36 szerint eredeti finnugor szó, s megfelelője a votj. U. G. tsé/seg, J. M. S. tseßseg id. Räbänen MSFOu. 50:77 viszont mindkét szót tatár jövevénynek tartja, s hivatkozik a votj. Uc. cibizdlc id. alakra, mely közelebb áll az eredetihez: kazáni-tatár Radloff cypcyk ’Sperling’, baskir Katar, sypsyk id;, kirgiz Radloff sybysyk ’Bachstelze’. A török nyelvek közül tehát a ’barázdabillegető’ jelentés csak a kirgizben van meg, a kazáni-tatár és a baskir szó ellenben verebet jelent. Az én följegyzéseim szerint a cser. nyelvjárásokban szintén ’barázdabillegető’ a szó jelentése, Vasiljev szótárában azonban ezenkívül fecskét is jelent: cäßdédk, cezek, ßaraksim (0.) ’aacTOUKa’. Hogy a CK. CN. íseze'k ’fecske’ azonos-e vele, egyelőre nem tudom eldönteni. Nem tartom azonban lehetetlénnek, hogy a votj. Uc. cibizdk a cseremiszből való átvétel. Cseremisz K. tsSzem. Räsänen a K. Ramstedt tsS’zlas ’nachgiebig, elastisch sein ; sich krümeln’ igét egy föltett v. kikövetkeztetett csuvas *ts9z§ligéből származtatja, melynek alapszava a csuvas Paasonen tsss’kinyujt ; ausstrecken’. ZoLOTNicKYnál meg is van a eus- rellexivuma cuzyl- alakban. Az'én följegyzéseim szerint a cseremiszben is megvan az alapige: K. tsd'zem ’nyújt, kinyújt’; a reflexiv alakot pedig más nyelvjárásokból is följ egyeztem : BJ. BJp. M. UP. UJ. Uuzle my
