Nyelvtudományi Közlemények 52. kötet (1944-1950)

2. rész - Tanulmányok - Beke Ödön: Szómagyarázatok 119

127

K. tsd'zlem ’nyúlik’, CK. ti&zle'm ’összemegy, összeugrik, szűk lesz (niegázott botos, ruha)’.

Cseremisz tio'kSm.

Troijckij cser. szótárában coke, cokem ’ßooöme (im Allgemeinen)’ a hegyi-cseremiszben. A coke alak az én följegyzéseimben nem szerepel, a cokem-re nézve pedig valószínűnek tartom, hogy a nyelvjárás megjelölése tévedésen alapszik, mert az én följegyzéseim szerint a szó csak egy erdei-cseremisz nyelvjárásban fordul elő : CK. tsb'Mni ’találomra, szemmérték szerint’ ; pl. ti. toySöaje'n nala'm lozâsêm, ki'nddin, o'l3m§m, sit'ógm ’csakúgy találomra, szemmérték szerint veszek lisztet, gabonát, szalmát, szénát’. A szó csuvas eredetű : Paasonen tiuySm ’nach mutmasslicher, beiläufiger Abschätzung (ohne zu messen od. wägen), nach Augenmass’.

A csuvas szó a .Räsänen T. tsoy, Paasonen Bg. Sp. tsa% ’Zeit’ (~ kazáni-tatár cak ’Zeit, Mass’) származéka. Ez is megvan a cseremiszben : C. Hók ’Zeit’ ; pl. kùôSsko kaja's fiók ’ideje haza menni’ ; roßataja’s kaja's t'iok ’ideje munkába (tkp. dolgozni) menni’ ; koska's tiok, kiin ’ideje enni, megfőtt [az étel]’.

Az alapszót már Budenz egyeztette a csuvassal (NyK. 3 :415), s itt ő a cser. cok ’kellő mérték’ jelentését adja, noha ez a jelentés a szótárban nincs meg, ott ezt találjuk : cok ’illő, megfelelő’ ; kém muiem cok ’a csizma nekem jól illik’ ; cokesem toles ’tetszik nekem’; cokon ilä ’illően, rendesen él’ (NyK. 3:376). Ezek az adatok Reguly följegyzéséből származnak, tehát a carevokoksajszki nyelvjárásból. TKocKíjnál is cok ’snopy (eben recht; zur rechten, zur gelegenen Zeit), b aKKypaT (genau, richtig)’ ; cokrak ’cpe'AHtiö

COCTOHHIIK) .

Nálam a szó a következő nyelvjárásokban és jelentésekben fordul elő GK.-C. tiok ’megfelelő’; pl. tsokü'ôër ’megfelelő leány’; ” t'iok pört ’megfelelő ház’; tiok ß&rye'm 1. ’jól álló, testre szabott ruha’ ; 2. ’az időjárásnak megfelelő ruha’ ; lemese'm sondzti/UßiiC pgstena’m, ni sér{e) o'ySl, ni sënctzala'n o’ySl, tamle Un ’a teúMtílrfj megfelelő mennyiségű sót tettem, se nem sótalan, se uruk ízű lett’ ; CK. tsokrak (comp.) dj§rj, kuz b'y§l, kü'tidk ö'y§l ’középtermetű ember, nem magas, nem alacsony (tkp. nem hosszú, nem rövid’) ; CK. Hb'k3n ilä’, ]ooja'n öySl, nuznb' o'ySl ’középszerűen él, se nem gazdag, se nem szegény’ ; C. tide' nönr mlane'm tioke's tole's ß^ryema'n, oksast olo', nuzna* oySle'p ’ez a leány nekem megfelelő (hozzám való), van (sok) ruhája, van pénzük, nem szegények’;.