Nyelvtudományi Közlemények 52. kötet (1944-1950)

2. rész - Tanulmányok - Beke Ödön: Szómagyarázatok 119

SZÓMAGYARÁZATOK

125

decke, Bastmatte; Binse, Matte’ alapján meg is kellett lenni© egy csuvas *éakan vagy *saaan alaknak. Ezt a föltevést támogatja a cseremisz is, mint a köv. nyelvjárási adatok bizonyítják : MK. saya'n ’egy nádféle növény’, CÜ. saya'n-ßu'i-o'm§z ’gyékény (tkp. buzogányfejű nád)’. Vasilij is közli a cayan-ßui, sayan-ßui (0.), sciyanßujan om§z ’6iïa KaaiHina c uepHoä ixvlobkoű (feketefejű nádfaj)’ értelmezéssel, de a közölt példamondatokból nyilvánvaló ’gyékény’ jelentésük.

Cseremisz tiara'.

P. Gén. tsara, P. B. M. U. C. C. tsara', JT. tsa'ra, JO. V. K. tsä'rci ’nackt, bloss,_ kahl, unbehaart’ Bäsänen MSFOu. 50:76 szerint tatár jövevényszó, de az idézett tatár cärä nyilván sajtóhiba särä helyett, s ebből a cser. szó nem származhatott. A tatár szó különben is a csuvas sara ’kahl, unbehaart, nackt’ átvétele, melynek s-e eredetibb e-ből fejlődött. A csuvas tiara ’haarlose Stelle am Bauche bei Tieren’ is inkább a cser. tsara', mint a tatár särä átvétele. A csuvas sara Troickij följegyzése szerint a cseremiszben is megvan (sara ’kahl’). Ennek származéka a csuvas saramas ’nackt’, melynek megfelelőjét szintén közölte Troickij cser. szótárában saramas alakban (írva: cnpn, capujiac, melyet Räsänen särä és särämas-nak írt át). Az utóbbi szó az én följegyzéseimben is szerepel CK. tsarama's, C. CN. tsarama's ’nackt’ alakban, tehát szókezdő í's-vel. Ez már nincs meg a tatárban, tehát csakis csuvas jövevény lehet; ha pedig ez szókezdő ti-je ellenére lehet csuvas jövevényszó, akkor a tsara is az nyilván.

A csuvas sara származéka a sarat- ’nackt machen, entblössen’ ige. Ennek átvétele a cser. BJ. sarate'm, P. BJp. UP. US. saraie'm, UJ. saralte'm ’hámoz (pl. krumplit, répát, kalarábét, tojást)’ (P. BJ. BJp. UJ.) ;/lenyúz’ (UP. US.). Nyilván azonos vele a cser. B. M. MM. MK. tsarate'm ’hámoz (krumplit, répát, tojást)’, tehát a nyelvjárások egy részében itt is ti felel meg a csuvas s-nek.

Cseremisz K. tsd'smdk.

Wichmann FUF.^ 11:263 a finn sysmä ’desertum densissimum, valde tenebrosum; waldige Einöde’ (Renv.) ; ’sehr dichter, abgelegener Wald’ (Lönnr.) szót a cser.ftK. tsd'smss ’sehr dicht u. finster (vom Walde)’, ts. ssryd ’dichter u. finsterer Wald’, tsd'smdk, tsd'smdk ’Dickicht im Walde’ szavakkal egyezteti. Az én följegyzéseim szerint KA. tsd'smdk, KS. tsd'smdk sd'ryd ’nagyon sűrű erdő’ ; KJ. tsd'smss v. tsdsmdskd pSren ge'hs imiii'ht ’lovad bement a sűrűbe’. A KI.