Nyelvtudományi Közlemények 52. kötet (1944-1950)

2. rész - Tanulmányok - Beke Ödön: Szómagyarázatok 119

SZÓMAGYARÁZATOK

123

nyíl, finu nuoli, stb. megfelelője, mely megvan nemcsak a finnugor^ hanem a szamojéd nyelvekben is (1. Paasonen: Beitr. 40). A cseremiszben a nyíl : P. B. piks, UJ. C. C. J. K. pikxs, M. MM. MK. UP. USj. US. piles (vő. Wichmann MU. votj. pukis ’Pfeil’, Gr. puhíts ’Bogén’), azonban Wichmann megtalálta a szót a cseremiszben is a nö'ld-pikxs ’Pfeil (mit knöcherner Spitze)’ összetételben. A szó megvan VAsiLJEvnél is, még pedig magában is, nemcsak összetételben : nölö, nöl-piks ’cTpena (Pfeil)’ ; nölö-sußos ’non mm ,ym crpen (Köcher für Pfeile; tegez)’. A cost szó alatt mondatban is előfordul, valószínűleg' meséből : marii nölSm ßikten lüjen holta, opkon sinjaske cost sokten loyalta ’az ember a nyilat kilövi, az opkon szemébe talál’. Hogy ’nyíl’ jelentésű szó van egy csöves szárú növény nevében, kétségtelenné teszi az orosz cmp'eAa ’nyíl’ szó, melynek jelentése még ’Stamm, Schaft, Stengel, Röhre (von Pflanzen)’ ; kicsinyítője cmpeAka is ’kleiner Pfeil’ és ’virágszár, hagymaszár’. A szónak az eredeti alaktól annyira eltérő változatait az eredeti jelentés teljes elhomályosodása magyarázza.

Cseremisz nol\ noïo.

Troickij Krokovskij után közli a cser. nala ’aeenTHH (gelb)’ ■szót, mely Räsänen MSFOu. 48:255 szerint átment a csuvasba : Asmarin MK. nalS, 0. naj 73eneH Ha Bogé (zöld a vízen)’. Räsänen a cser. szót tartja az eredetinek s a köv. finnugor szókkal egyezteti : zűrjén Wiedemann nult ’grüne Algen auf stehenden Wasser’ (WicHMANNiiál : V. I. U. nuit, S. nut ’id. (V. I. S.), Schleim (z. B. auf Holz, das lange im Wasser gelegen hat [U.]’), finn naali ’hiusheinä, vattengräs’, karéi, noali. A cser. nala az én följegyzéseim közt nem szerepel, egyik nyelvmesterem sem ismerte, bár kérdezősködtem utána. Ellenben a köv. cser. szót kifogástalanul lehet egyeztetni az idézett finnugor és csuvas adatokkal: CÜ. C. nolo, CK. CC. ÖN. nol ’békanyál, zöld moszat poshadó víz felszínén ; vízkő, üledék, lerakodás a szamovár belső falán’. A szó följegyzéseim szerint tehát csak a carevokoksajszki és cseboksí^^n^elvjárásban használatos.

Cseremisz piijan. 'Vf5 J

Räsänen MSFOu. 50:55 a BKaj. püjüt szót ebben az összetételben jegyezte fel : yömSta-p, ’oe.mii, Kuinmetholz’, s kimutatta hogy a kazáni-tatár bejät ’Unterlage des Kummets’, mizs. Paasonen büwcit, tob. müjät, csuv. Paas. povet, poven ’Kummetunterlage,