Nyelvtudományi Közlemények 52. kötet (1944-1950)

1. rész - Tanulmányok - N. Sebestyén Irén: Fák és fás helyek régi nevei az uráli nyelvekben 3

ÍÁK ÉS EÁS HELYEK BÉGI NEVEI AZ URÁLI NYELVEKBEN 9 Valószínűnek tartom, hogy a demin.-kollektív jelentésű magyar -gy nóvszóképző azonos eredetű ázzál a fgr. *-nts v. -nt§ képzőre viszszavezethető -gy, -ngy képzővel, amely megvan az így, ígyen ~ ingyen, úgy, ugyan, hogy, hogyan névmásokban. Ennek a magyar -gy, -ngy névmásképzőnek a finnben -ns- képzőelem felel meg. Nasalis nélküli megfelelői vannak a cseremiszben és a permi nyelvekben : cser. tsé, -zé, -se, zürj. -dzi, -dr

é,

votj. -éj, jl §tb. (vö. TOIVONEN, i. m. 173—174, 316, sz.). A fgr. *-nís vagy *-nts névszóképzőnek nemcsak a magyarban és a déli-osztjákban van folytatója, hanem a cseremiszben és a permi nyelvekben is (éppen úgy, mint a fgr. *-nts v. *-nfs névmásképzőnek): Cser. WICHM. (JSFOu. XXX6

, 25) J.

sarye'ntsd, JU. sorye'nDzg, U. sarye'úoJid, C sarye'nbzQ, M. sarye'nDzg, B. saryendie' 'lausei', ~ KH. saryé'nd id.; U. reye'ntfzd, C. reye'nbzQ 'moos?

(C), 'moosflechte' (U.) ~ KH., J., JU. reyé'nd 'mops' | vqtj. (UOTILA, KonsP. 367) MU. dmrintsi, dwrmntH, Gr. drinŰi, SM. durinH, IslJ. durinci, durinsy 'w.espe' | zürj. (UOTILA i. m. 158) U. kizihdzi 'etwas dick' ~' VS. kizinik id., U. kjz 'dick'; VU. tomincÜzik 'ziemlich jung' ~VS., tominik id,, VU. tom 'jung'. Mivel a régi magyar mórágy erdőnóv az elfelejtett *mór fanév -gy képzős származéka, mint fennebb a 2. sz. egyeztetésben kimutattam, bátran azonosítható a lapp nyelv várdali nyelvjárásából feljegyzett (LAGEECR.) mu'orqiq 'Tannenwald, Gehölz' szóval, az a meggyőződésem, hogy ebben a lapp szóban a -§§ végzet éppen úgy a fgr. *-nU v. -*nis képző nasalis nélküli folytatója, mint a magyar -gy képző a .mórágy erdőnévben. A mu'orqiq szóban levő -§q képző nézetem szerint nehezen választható el attól a lapp -s, c*a stb. képzőtől, amely megvan pl. a következő szavakban: lpN. jogas, gen. -gaea 'rivus', asetas, gen. -tája 'tenuis' stb., IpS. attjeguts 'lilla far', L. áokace- \ 'altes weib', aocelas, gen. aocelaca- 'váterlich', ulmuíS, almats, gen. ulmuUa, almaűa 'mensch' stb., stb. A kólái-lappban a képző nasalis eleme is megőrződött: Kid. qxsjenc demin. 'axt', A. anyene 'jetzig', Kid. qlm-olmunc, Nrt. elm-olmas, -mus 'mann', Kid. evtlanc 'vorig', koakanc ' (~ Nrt. koahkes) demin. 'angel', Kid. keaőganc (~ Nrt. keadges) demin. 'stein' stb. stb. (vö. TOIV,ONEN, Affr. 172).1

) Vö. továbbá lp. Kid. siusvnbt'3'pikku ahven ; kleiner barsch', demin., Nj. sieusvz id. ~ Kid. sl%sA

,

Nj. síex&A

id. (NyK. XLIX, 78A. sz.). *•) TOIVONEN ezeket a lapp demin. képzőket fgr. -*rfts {*-rjié) képzőre vezeti vissza (i.'m. 235).