Nyelvtudományi Közlemények 51. kötet (1941)

Tanulmányok - Mészöly Gedeon: Az ikes ragozás -ik ragjának eredete 1

AZ IKES KAGOZÁS -IK HÁGJANAK EREDETE 7 és 'fmitur' jelentésű végezik, végzik: Sem ez vylaagh el nem veegezyk myg nem Antieristufnak el keel yewny ÉrdK. 30; mynd addyglan benne ewez es nywgozyk mygh ez wylaagh el veeghezyk 127; mynd addeegh mygh ez vylagh el veeghezyk 141; mynd addeglan mygh ez vylaag el nem veegezyk 328; az nagy haborwfagoth keedegh engedy lennye az wr yften mynek elette ez wylagh el weeghezyk ÉrsK. 569; holoth mwkanak terhe w e g e z y k Es te dyczewfegednek zeepfege faradatlan kewanfagba tekelletyk ThewrK. 27, 27; holoth mwnkalathnak terhe v e g e z y k: ees the dyehewf egednek zeepfeege: faradatlan kewanfaagba tekelletyk GyöngyK. 21; holoth munkának terhe végezik es te dichőfegednek zepfege faradatlan kewanfágban tekeletik LázK. 182; holoth mwnkalathnak terhe wegzyk PozsK. 13; Dauid fzekin uralkodik, orfzaga el nem uegefzik BatthyK. 9. Sem az általános alanyú tárgyas mondatban (törik a kenyeret), sem a reflexiv igei állítmányú, határozott alanyú mondatban (törik a kenyér) a cselekvő nincsen megjelölve (hogy t. i. ki töri a kenyeret?), csupán az, hogy ki vagy mi szenvedi a cselekvést (a kenyér). Ismétlem: nyelvünkben az általános alanyú tárgyas mondatnak és a visszaható igei állítmányú, határozott alanyú mondatnak ez a functiobeli egyezése tette lehetővé azt, hogy a tárgyas ragozású állítmány (törik, törék stb.) visszaható értékű állítmánnyá vált (frangitur, frangebatur stb.). Az ikes igék tehát eredetüknek megfelelően kezdetben mind reflexiv igék voltak, s a nem reflexiv, de intransitiv igék (már az, amelyik), mivel a nem-tárgyasságban egyeznek a reflexivekkel, csak a rokon természetű reflexivek hatására vették föl az ikes ragozást. Ilyenek például az aluszik, feküszik és tárgytalanul az eszik; ezek századok óta ikes igék, de kezdetben — mint már SIMONYI is bizonyította nyelvtörténeti adatokkal (Az ikes ragozás 11—12, 16—17) — iktelenek voltak. A reflexiv ikes igék mind tárgyas cselekvő igékből származtak (törik <Aör, végezik < végez), csupán a nem-reflexivek lettek a már egyes számúvá lett -ik raggal tárgytalan igékből, intransitivekből (aluszik < alosz-on, folyik < foly). Tudjuk, hogy személyragozásunk paradigmáinak egyes tagjai nem egységes eredetűek, kialakulásuk története nem egymással párhuzamos. Például az olvasok, olvasol, olvas paradigmában