Nyelvtudományi Közlemények 51. kötet (1941)

Tanulmányok - Mészöly Gedeon: Az ikes ragozás -ik ragjának eredete 1

4 MÉSZÖLY GEDEON ragnak tárgyraggá léte egyik fajta mondatrészből egészen más fajta mondatrészt formált: egykori helyhatározóból -t ragos tárgyat. 'Isten büntet bennetek' — ebben a bennetek — mint -ben ragos volta is mutatja — eredetileg helyhatározó volt,_ anynyit jelentett, mint a 'tiközöttetek', 'tiközületek'. 'Isten büntet bennetek' jelentése eredetileg ez volt: 'Deus punit nonnullos inter vos v. ex vobis'. Később azonban a csak részleges tárgyat kifejezhető helyhatározóból, adverbiumból, teljes tárgyat is kifejező accusativus lett, s az 'Isten büntet bennetek'-nek ez lett az értelme: 'Deus punit vos', sőt a helyhatározó bennetek teljes tárgy minőségében még az újabb -t tárgyragot is fölvette: 'Isten büntet benneteket',. (Vö. ZOLNAI: Budenz-Album.) Nyelvemlékeinkben mind az 'inter vos' v. 'ex vobis', mind a 'vos' (acc.) jelentésű bennetek megvan. A bennetek-nek adverbiumból accusativusszá lette és a -t tárgyraggal való kapcsolódta elvileg lehetőnek mutatja a ragtalan accusativusnak a -t tárgyrag keletkezte után nominativusszá lettét; megerősíti azt, hogy a mai 'a kenyér törik'-ben a most már alany kenyér eredetileg tárgy lehetett, e szerint pedig a törik, melyet most már egyesszám harmadik személyünek érzünk, eredetileg többesszám harmadik személyü volt. A 'frangitur' jelentésű törik-ben épúgy nem érezzük már az -ik ragnak többes harmadik személyre mutatását, mint az egyik, másik, harmadik szavakban sem érezzük már többes harmadik személyre mutató ragnak az -ÍA* végzetet, holott eredetileg az volt. A harmadik eredeti jelentése nem pusztán 'tertius', hanem 'tertius eorum' volt. Sok változás lezajlott a mondatrészek történetében a mi nyelvünknek utóbbi évezredében is; hát még utóbbi két évezredében! Még nem voltak törte-, törték-féle -t[t] idő jelű múlt idejű állítmány ok akkor, mikor már múlt idejű állítmányok voltak a tőré-, törék-féle -é idő jelű alakok (1. MÉSZÖLY: MNy. XXXIV, 158). Abban a nyelvemlékek előtti korban, melyben a törék reflexív értéke keletkezett, akkor még nem volt törték, csak törék múlt idejű többes harmadik személyü állítmány. Azt az általános alanyú mondatot tehát, hogy 'a kenyér (panem) törék (frangebant)', már lehetett mondani, de még nem lehetett azt, hogy: 'a kenyér (panem) törték (fregerunt)'. Ezért nincsen mai nyelvünkben 'panis fractus est' vagy 'panis frangebatur' jelentésű