Nyelvtudományi Közlemények 51. kötet (1941)

Tanulmányok - Lakó György: Finnugor végmagánhangzó-kérdések 26

FINNUGOR VÉGMAGÁNHANGZO-KÉRDÉSEK *• 27 IŰD „Besen" ~ fi. luuta, mek „Schwert" ~ fi. miekka, (-*** mekka -* *mekká), pin „Qual" ~ fi. piina, pisk „Tropfen" ~ fi. piiska stb. A fentű szabályos megfelelések ellenére is kimutatható azonban a lívből több olyan szó, amelyekben a mai finn szóvégi i-vel (tővégi e-vel) szemben nem magánhangzóhiány, hanem a véghangzó található. Közülük KETTUNEN bevezetése XXVIII. oldalán a következőket említi: 1. jöra [-« *jara -= *jarra '-* *jarva) „Landsee" -fi. jarvi, gen. jarven, 2. púola [-= *pöla —: *polla -*= *poZya] „Knie" - ü.polvi, gen.polven, 3. ío?a [^= *£ö7a f= *<aZZa r* *talva\ „Winter" ~ fi. talvi, gen. talven. Ezekhez csatlakozik még: 4. (SjW- nyugati nyelvjárás) %ra [-= *irra -c *hirva] 'Reh:

(veraltet) ~ fi. hirvi, gen. hirven, 5. #íZa [-= *£>iZZa -< *pifea] „Wolke" ~ íi. pilvi, gen. pilven, 6. sora [-= *sara ^= * sárra ~= *sarva] „Horn." ~ fi. sarvi, gen. sarven, 7. sá'rna [de a salisi nyelvjárásban: sarn (!)] „Esche" - fi. saarni, gen. saarnen. A szóvégi u általában szintén lekopott a lívben (pl. SU'G „Verwandter" ~ fi. saku, a' B „Hilfe" ~ fi. apu, o'u (-* *havu) „Nadelholzzweig" ~ fi. havu, ul „unsinnig" ~ fi. hullu stb.), mindamellett a fi. Zinfzi „madár" szó megfelelője nemcsak a várakozásszerinti UnD, hanem a nyugati lívben végmagánhangzó s Unda alak is ismeretes. E szabálytalan szóvégi megfelelések láttára fel kell vetnünk a kérdést: mi e kettősség magyarázata? KETTUNEN az eredeti -lv-, ill. -TV- mássalhangzócsoportokat tartalmazó szavak szóvégi -a-jának magyarázatául analógia lehetőségére mutat rá (id. m., Einleitung, XXVIII.). Oly kétségtelenül a-tövű szónak, aminő pl. küora 'Ohr' (~ fi. korva), a partitívusa k*íorr9, s ez a maga hosszú ikermássalhangzójával emlékeztet a jöra, pU% stb. szavak ugyancsak hosszú ikermássalhangzóval alakuló partitívusára (jarrd, pilld, polld [prolid], sarro, talld). A két különféle paradigmába tartozó szavak partitívusának a