Nyelvtudományi Közlemények 51. kötet (1941)

Tanulmányok - Laziczius Gyula: Átmeneti szókategóriák 14

20 LAZICZIUS GYULA 'fons', házas 'verheiratet', hirtelen 'plötzlich', asztalos 'Tischler', szabó 'Schneider' (de vö. a tisztán képzett szónak számító szabász-i) stb. stb. Nem tartoznak azonban ide a bíró 'judex', himlő 'Blattern'-félék, jóllehet alaki tagoltságuk látszólag világos. A bíró történeti alapszava, a *bír 'ítél, büntet' ma már nem él (ezért lehetségesek pl. az ilyen összetételek, mint büntetőbíró, ítélőbíró!), a himlő himlik alapszava is már csak egy-két nyelvjárásban van meg. A bíró tehát általában, a himlő pedig legalább is a köznyelvben már tiszta tőszó. Hasonló átmeneti kategória van az egyszerű szók és az öszszetételek közölt is. Ezt a kategóriát diachronikusan ugyanúgy lehet és kell fundálni, mint az előbbit. Ismeretes, hogy eredeti összetételeink közül többen ráléptek az egyszerűsödés útjára, és azt végig is járva, ma már — sőt bizonyára régebb idő óta — egyszerű szóknak számítanak. Az olyanokról, mint az arc, kengyel, lány, sármány, ünnep stb. a nyelvészen kívül senki emberfia nem tudja már, hogy valamikor összetételek voltak. A naiv beszélő egyszerű szóknak érzi őket, és a múltban is már jóideje annak érezte bizonyosan. Az említett szavakat rendszerint „elhomályosult összetételek"-nek nevezik nyelvészeink, még akkor is, ha nem történeti, hanem leíró szempontból tárgyalják őket. Ez a szempont-zavar még csak a kisebb hiba, a nagyobb akkor keletkezik, amikor közéjük sorozzák a testvér, húsvét-féléket is, pedig ezek összetettsége még korántsem homályosodott el, legalább is nem annyira, mint az arc, kengyel-féléké. Nincs magyarul beszélő, aki ne látná egész világosan a testvér szó alaki összetettségét, alig van, aki ne érezné, hogy a húsvét szó alakilag tagolt. Az átlagos beszélő is érzi, hogy ezek külsőleg nem olyan egyöntetűek, mint a bot, dél, kár, véka- féle egyszerű szók. Ennek az alaki tagoltságnak persze aztán nincs meg a megfelelője a jelentés síkján, mint az igazi összetételeknél (pl. kenyérhéj, vaskályha, sótartó). A testvér jelentése nem az, ami az alaki tagok jelentéséből ('corpus' és 'sanguis') következnék, hanem valami más, egy tagolatlan jelentés-tömb: egy rokonsági fok. Az megint csak ne tévesszen meg senkit, hogy a nyelvész le tudja vezetni ezt az egységnyi jelentést a 'corpus' és 'sanguis' részjelentésekből. A nem-nyelvész beszélő számára ez mellékes: neki csak ez az egységnyi jelentés létezik, ezzel és csak ezzel él, amikor a