Nyelvtudományi Közlemények 51. kötet (1941)
Tanulmányok - Laziczius Gyula: Átmeneti szókategóriák 14
18 LAZICZITTS GYULA vunknál ma már be is fejeződött a kategória-váltásnak ez a folyamata, bizonyos, hogy más száz meg száz szavunknál még ma is tart, mert a mai nyelvállapot sem lehet kivétel az alól, amit a múltra vonatkozólag megállapítottunk. Ma is kell lenniük olyan szavainknak, melyek egykor megindultak a tőszavasodás útján, de még nem jutottak el a másik pólushoz, tehát az átmeneti kategóriába tartoznak ma is. Igen ám, de melyek ezek a szavak? Hogy erre a kérdésre válaszolhassunk, előbb meg kell mondanunk, hogy milyen szavak lartoznak a két szélső kategóriába, a tiszta képzelt szók és a tiszta toszok csoportjába. A tiszta képzett szók közé az olyanok tartoznak, mint a futkos, üldögél, asztalka, fehérség s hasonlók. Ezek mindegyike alakilag és jelentésileg világosan két részre bontható: tőre és képzőre. A tő szintén két részből áll: a tőtestből (pl. fut-) és a tő jelentésből (pl. a fut- hangsorral kifejezett cselekvés), s a kettő együtt olyan, hogy önálló szókészleti egységként is megállja a helyét. A képzőnek is van egy külső, testi része (képzőtest, pl. -kos) és van egy belső, tartalmi része (képzői jelentés), s a kettő együtt olyan, hogy önálló szókészleti egységként nem fordul elő. Vagy alakilag is olyan már, hogy önálló szóegységként számba sem jön (pl. -dögéi), vagy jelentésileg alkalmatlan erre a szerepre, mert a képzői jelentés sohasem tartalmaz önálló jelentés-pulzust, hanem csak a tőjelentést módosítja (a -kos-nál az ismétlődés ez a módosítás) . A képző ilyenformán nem más, mint egy szókészleti módosító, s mint ilyen rokonságot tart a szintaktikai módosítókkal, a ragokkal, ha egyébként egy világ választja is el tőlük. Ott, ahol a külső és belső elemzésnek két (esetleg több) önálló szókészleti egység vagy ezzel egyívású tény az eredménye, összetétellel van dolgunk. Ahol az alaki és jelentési elemzés negatív eredménnyel zárul, ott egyszerű vagy tőszó a vizsgált jelenség. Mindez tudott dolog és nincs benne semmi új. Újként kell azonban megfogalmaznunk az átmeneti szókategóriába tartozó tények viselkedését az említett elemzésekkel szemben. Az átmeneti kategóriájú szavak — most persze csak arról az átmeneti kategóriáról beszélünk, melyet a tőszók és származékok közt állapítottunk meg — az alaki elemzés tekintetében pozitíve viselkednek, tehát külsőleg épp úgy tagolhatok, mint a képzett szók, a jelentési elemzéssel azonban negatív eredményt mutatnak, tehát belsőleg