Nyelvtudományi Közlemények 51. kötet (1941)

Tanulmányok - Átányi István: Marcus Wöldike magyar-grönlandi nyelvhasonlítása 152

MARCUS WÖLDIKE HYELVHA80NLÍTÁ8A 161 sarkából származik, mégpedig szerintem Nagy Tatárországból." Az a nép, amelyet a dánok, németek, görögök, olaszok hungarusnak etc. neveznek, magamagát másképp hívja, de más névvel illetik a szomszédos szláv népek is: Juri, JJhri. OTROKOCBI szerint azonban ilyen nevű és a magyarral egyező nyelvű nép található Tatárország északi részén. Erre vonatkozólag idézi GrüAGNiNUS-t és OüERBORNius-t.1

)

A magyar népnevet egybeveti a mandzsu-val s — úgymond — OTROKOCSI nyomán2

)

a mingrel népnévvel is. Hogy a mandzsuk felülről lefelé írnak, míg az ősmagyarok írása jobbról balfelé3

) olvasandó,

az nem gátolja a rokonítást, mivel a mandzsu írás — úgymond — tudvalevőleg nem honi betűvetés, hanem a Szíriáiból származik.4

) *) Az egyik: Sarmatiae Europese Descriptio etc. Alexandri Gwagnini Veionensis (Krakó, 1578). AWöldike említette „descriptio Moscoviifi" (1. alább; az általam ismert 1581.-i Speyer-í kiadásban „MoschoviíB") e könyvnek része. I. h. kezdő és befejező sorait alkotja a lúgra Regio c. fejezetnek, melyet OTROKOCSI (i. m. 266) teljes egészében idéz. — A másik: Joannis Basüidis magni Moscovi* ducis vita, a Paullo Oderbornio tribus libris conscripta 1585. VitebergíP. I. h. OTROKocsinál is (i. m. 267—68). — V. ö. még GOMBOCZ ZOLTÁN: NyK. XLVI, 187—188. 2)

Nem egészen jogosan, mert OTROKOCSI a magyar nevet a görög Megara városnévből származtatja. 3) V. ö. OTROKOCSI ' i. m. 320 kk. 4)

Saa findes der da i henseende til Grammaticam saare liden Oveerensstemmelse imellem det Gronlandske og de Europseiske Sprog, undtagen det Hungariske, og det er gandske besynderligt og muerkeligt, at just i de Poster, hvorudi det Hungariske Sprog differerer fra de t

andre Europteiske, derudi kommer det overeens med det Gronlandske, nemiig: at intet Ord begyndes af to eller flere Consonanter, et der er ingen Forskiel paa Genera, at der bruges suffixa, og disse saavel som afformativa verborum ere terminationes pronominum, at Radix er 3. pers. proesentis, at verba kand i deres Bemífirkelse faae et tilLívg ved literas epentheticas, at prwpositiones sittes til Enden af Ordet. Men heraf tor jeg dog ingenlunde gijore den Slutning, at det Hungariske og Gronlandske Sprog nogensinde har víeret et og det samme, saasom der er alt for stor Forskiel imellem Gloserne i begge disse Sprog, men ikkun det, at de maa vsere komne fra en Egn eller fra en deel i Verdén, som jeg mener at skulle vsere det store Tartarie Den Nation, som vi saavel som Tydskerne, Graekerne og Italisfmerne kalde Hungarer, kalder sig selv ikke saaledes, ey heller kaldes de saa af deres nseste Naboer; Thi Slovakerne eller de Slaviske Nationer, som boe imellem Hungarerne og rundt omkring dem, kalder dem Juri eller Uhri som Otrokocsi melder Origg. Hugg.(\) P. I. pag. 155. og i den norre Deel af Tartariet skal findes en Nation af samme Navn og Sprog. Alexander Gwagninus taler saaledes derom in descriptione Moscoviae p. 167. edit. Frf. 1600. Jugra s. Juhra Regio, cujus incolae Juhri vei Jugrici Nyelvtudományi Közlemények. Ll. • "