Nyelvtudományi Közlemények 51. kötet (1941)

Tanulmányok - Átányi István: Marcus Wöldike magyar-grönlandi nyelvhasonlítása 152

MAECÜS WÖLDIKE NYELVHAS0JSLÍTA8A 155 féle fölszólító módnak ós a cselekvés logikai alanyán kifejezett szenvedő alaknak leírása után nagyobb figyelmet szentel a deverbális igéknek: felismeri, hogy a képzők egyrésze igei eredetű, majd ugyanazon igető hatvanhat igei származékát felsorolva utal a magyarral való hasonlóságra. A batározószók és kötőszók említése után bebizonyítottnak tekinti, hogy a grönlandi eszkimók nyelve felépítésében kevés hasonlóságot mutat az európai nyelvekhez, a magyar kivételével: ,,Saa findes der da i henseende til Grammaticam saare liden Overeensstemmelse imellem det Gr0nlandske o^ de Europseiske Sprog, undtagen det Hungariske . . ." (151. 1.). Ez a hasonlóság onnan eredhet, hogy az eszkimók őshazája is Tatárország, mint — köztudomásúlag — a magyaroké. E nyelvtani ismertetésben lépten-nyomon összehasonlításokat kapunk, legnagyobbrészt az alább felsorolandó nyelvekkel. Mi e kivonatos beszámolónkban csupán a magyar vonatkozásait említettük. A szókészlet összehasonlító vizsgálatánál tekintetbe vett nyelvek: görög, latin, olasz, francia, tót („szláv"1

), izlandi, dán, norvég, angol, német, héber, chaldeus, török, magyar, maláji, az amerikai nyelvek közül algonkin, pocoman és egy „brazíliai" néven emlegetett, s mint különös büszkeséggel kiemelt újdonság: a kelta nyelvek közül az ír, velszi és breton. A .szóegyeztetésen alapuló nyelvrokonításnái leginkább tekintettel kell lenni — úgymond — az ember leggyakoribb — természet vagy erkölcs diktálta —• cselekvéseit jelentő igékre s az ide tartozó főnevekre, főként az emberi test részeinek, a legközönségeseblb állatoknak és madaraknak, a nélkülözhetetlen eszközök s más ilyen a mindennapi beszédben emlegetett dolgok neveire. Ezek ugyanis minden nyelvben állandóan használatban lévén, nem egykönnyen tűnnek el, illetőleg változnak meg. Az egyeztetésnél pedig figyelemmel kell lenni ama fontos „szabályokra", hogy homorgán mássalhangzók, valamint nyelv- és foghangok közt hangváltozás lehetséges, hogy a mássalhangzók sorrendje megváltozhat s „még másokra".2

) 1) Az előforduló két szó:

ruka és noha bizonyosan BÉL MÁTYÁS egybevetéseiből (De Peregrinitate Linguíe Hungarica\ Miscellanea Berolinensia IV.). 2)

„Ved at anstille síig en Sammenligning skal man meest agte paa saadanne Verba, der betyde de Gierninger, som et Menneske ideiig gip'r, enten