Nyelvtudományi Közlemények 51. kötet (1941)

Tanulmányok - Átányi István: Marcus Wöldike magyar-grönlandi nyelvhasonlítása 152

MARCUS WÖLDIKB NYELVHASONLÍTÁSA 153 communia, inferre sustinet: Eorum Idioma uniim, idemque unquam fuisse. Diligenter prseterea perlustravi tuan Grammaticam, tum Lexicon Grönlandicum a Cl. D. Paulo EGEDÉ linguae Grönlamdicse Professore editum, vidique omnino, Idioma Ungaricum a Grönlandico penitus esse diversum" (Demonstr. 81, koppenhágai kiadás). MARCÜB WÖLDIKE (1699—1750), aki miatt Sajnovics az eszkimók nyelvével is kénytelen volt futó ismeretséget kötni, a koppenhágai egyetemen a teológia professzora volt, de 1732—38 közt a keleti nyelveket is tanította. A grönlandi nyelvről szóló értekezését POUL EGEDÉ X

)

eszkimó „bibliafordításának"2

) megjelenése alkalmából írta. A Sajnovics említette — ekkor még kéziratos — nyelvtant és szótárt isimerte (130. 1.). Magyar vonatkozásokban gazdag munkájának gondolatmenete a következő: Bizonyos, hogy a ma élő népek közös bölcsője Noé bárkája volt az Ararát hegyén. De, hogy innen hogyan széledtek el az egész világon, arról az egyetlen megbízható forrás — Mózes — is igen hiányos képet ad. Annak a megmagyarázása pedig, hogy az egyes nyelvek hogyan jutottak el arra a földre, ahol azokat ma beszélik, nemhogy olyan nehéz volna, mint a lakosság odajutásáról számot adni, hanem még nehezebb.3

) Amerikába azonban nyilván nem Európa, hanem Ázsia felől jutott el az emberiség. Ezt bizonyítja, hogy 870-lben Ingnlf Izlandot lakatlanul találta, Vörös Erik azonban 982-ben Grönlandba érkezve már embereket talált s később Északamerikában is. Annak ellenére, hogy ilymiódon norvégok évszázadokon át éltek a grönlandiak tőszomszédságában, a grönlandi nyelv mégsem mutat semmi hasonlóságot az Izlandba települt norvégek nyelvéhez. Hogy „valamely tatár nyelvhez" hasonlít-e, azt azért nem lehet eldönteni, mert — úgymond — ezeket nem ismerjük olyan jól, mint az eszkimók nyelvét. E nyelv egyébként a „figyelmetlenség és hanyagság" követ-1) Norvég hittérítő

és nyelvész (1708—1789). A Sajnovics említette szótár (Dictionarium groenlandieo-latinum, 1750) és nyelvtan (1760) szerzője. 2) Ekkor

még csak a négy evangélium jelent meg (1744-ben), az egész újszövetség 1766-ban látott napvilágot. 3) „Men

paa hvad Vey et hvert Sprog er kommet til det Land, hvor det nu bruges, er ikke allene ligesaa tungt at forklare som hvorledes Indbyggerne ere komne did, men endnu vanskeligere" (131. 1.).