Nyelvtudományi Közlemények 51. kötet (1941)

Tanulmányok - Mészöly Gedeon: Az ikes ragozás -ik ragjának eredete 1

AZ IKES RA.GOZÁS -IK HÁGJANAK EREDETE 11 ugyanazt a két irányban való eltérő fejlődést látjuk a múlt idejű törék (azt), töretek (azt) típus alakja és a föltételes módú törnék (azt), töretnék (azt) típus alakja között: a törék (azt), töretek (azt) típus mellett nincsen a régi nyelvben sem töréjék (azt), töretéjék (azt) típus, de a törnék (azt), töretnék (azt) típus mellett van törnéjék (azt), töretnéjék (azt) típus. Élőnyelvből, nyelvemlékekből, régi nyelvtanokból, rokonnyelvekből, általános nyelvtörténetből és a tényekkel ellenkező ellenérvek minőségéből adatszerűleg megállapítható, hogy ama tárgyas értékű tőré 'frangebat (id)' és töreté 'frangi faciebat (id)' típusnak soha nem volt személyragos vagyis töréje-, töretéje-féle változata (vö. MÉSZÖLY: A HB. tárgyas elbeszélő múlt alakjai 3—31). Ezért abból az egyes számú, harmadik személyű tőré és töreté alakból többes -k-val származhatott többes harmadik személyű törék 'frangebant (id)' és töretek 'frangi faciebant (id)3

alak, de egyes számú töréje, töretéje nem lévén, nem lehetett többes számú töréjék, töretéjék sem. Mivel pedig a tárgyas többes törék és töretek igealakkal azonos a reflexiv-passiv egyes harmadik törék és töretek, és mivel amaz activ törék és töretek alaknak nincsen töréjék, töretéjék változata, — ezért nincsen reflexiv-passiv töréjékr töretéjék. A ma is közönséges törné és töretné alak mellett azonban a régi nyelvben közönséges volt a személyragos törnéje és töretnéje is (vö. MÉSZÖLY: A HB. tárgyas elbeszélő múlt alakjai 4—15) r tehát a többesben is volt a íórné-ből, töretné-böl lett törnék (azt) és töretnék (azt) mellett törné je és töretnéje típusú alakból lett törnéjék (azt) és töretnéjék (azt) típusú alak. Mivel pedig ez a tárgyas föltételes többes harmadik személyű igealak: törnék (azt), töretnék (azt), törnéjék (azt), töretnéjék (azt) — ez az igealak vált reflexiv-passiv egyes harmadik személyű igealakká, ezért van a reflexiv-passiv föltételes egyes harmadik személyű törnék, töretnék 'frangeretur' mellett a régi nyelvben törnéjék^ töretnéjék 'frangeretur' típusú igealak is. Hogy mennyire nem volt a régi nyelvben sem töréjék-féle alak, azt legjobban azok a nyelvemlékek mutatják, melyeknek egyazon mondatában láthatjuk egymás mellett a törék- és tornéjék-íéle alakokat, például: Kerek pylatoft hog megtoerneiek (olv. mégtörné jék) zárokat... es a tolvaiocnac megtörec (olv. mégtörék) zárokat NádK. 294—5. A reflexív telik 'imple-