Nyelvtudományi Közlemények 50. kötet (1936)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Egy vogul-osztják „névutó” 88

EGY VOGUL-OSZTJÁK „NÉVUTÓ" 91 ki számlálta meg?' Nyelvt. 167; má-kéba éui ant twisdm, wihm rbbbtawn iugán éuina yodi sitsdlám löhn 'nekem biz' leányom nincs, járt munkátok gyanánt [azért, hogy odajártatok] hogyan adhatnék nektek leányt!' uo. 151; mosa mouna-kéba uél'sém, moudl anf mostdsém hogy micsoda földön öltem meg, a vidékét nem ismertem föl' uo. 168; si-mosna molti jiw-nur képa taisémen, molti as(i)-ox manmay aédy nur képa taisémen, kat-pelvk xo nurol (?) jux al lánélémen 'akkor, még ha valami apai bosszúokunk volna is, ha valami apai fej vesztő bosszúokunk volna is, a két felől való ember bosszúfáját (?) ne szúrjuk le' Népk. 44 ; uérjdl xoudnkéba xvlds, uérdl ox-nur ant-péh kasldll ? 'a veje bizony már régen meghalt, a veje fejének bosszúokát nem keresi-e?' Nyelvt. 151 ; tvidl xada ol-kéba anl

nila

'a teteje hogy hol van, nem látszik' uo. 9; mola mouna ioy§tsdm-kéba, si osl andám 'hogy micsoda vidékre jutottam, azt nem tudom' uo. 167 ; uán mangs-kéba, xou manos-kéba, sm-uoidl XOIQS 'rövid ideig ment-e, vagy hosszú ideig ment, a hátafaggyúja elfogyott' uo. 168 (1. uo. 167 is). Talán éppen ezek a megfontolások az okai annak, hogy bár — mint láttuk — GOMBOCZ is a '-képpen' értelmezés alapján a törökből származtatja a vog. szó alapszavát, már KANNIBTO „Die tatarischen lehnwörter im wogulischen" c. munkájában a vogul szót nem veszi fel a török eredetű szavak sorába. Érdekes, hogy HUNFALVY, aki pedig ismerte a vog. „Icépl" alakot (pl. kullah képi kullah jú, sakvaling képi sakvalih jú 'holló képpel holló jő, szarka képpel szarka jő' VogF. 143; kum kiepl kum alom, ojka kiepl ojka alom 'ember létedre, öreg létedre' uo. 231 stb.) és ész revette a m. kép szónak a tör. (oszm.) gibi-ve\ való kapcsolatát (VogF. 280), mégsem ezt a képi szót, hanem a vog. kém (kem 'mód, mennyiség') szót vetette egybe kép szavunkkal (uo.). Az osztj. kepa alakot természetesen már csak azért sem vehette figyelembe sem AHLQVIBT, sem PAABONEN az osztj. nyelv török elemeit tárgyaló tanulmányában, minthogy ez a szó csak későbben, PÁPAY-nak 1905-ben megjelent szövegei alapján vált ismeretessé. Eddigi fejtegetéseink eredménye tehát az, hogy az itt tárgyalt obi-ugor névutó nem lehet egy 'kép' jelentésű kép szó származéka, és eredeti jelentése nem lehet '-képpen'. A szó valódi jelentésére és ezzel egyúttal eredetére is fényt derítenek azok a vogul szerkezetek, amelyeket MUNKÁCSI — noha egy részük alakilag és jelentésében is teljesen azonos a fentebb