Nyelvtudományi Közlemények 50. kötet (1936)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Egy vogul-osztják „névutó” 88

90 FOKOS DÁVID De a legkülönösebb a vog.-osztj. névutóval kapcsolatban mégis az, hogy használata sem igazolja minden tekintetben a -képpen' jelentést. Még azokban a példákban sem fedi kivétel nélkül és kétségtelenül a '-képpen' a vog. szó jelentését, amelyek alapján MUNKÁCSI a vog. szó jelentését megállapítja; ebben a mondatban pl.: xotdm-képdl dlemv 'valamiképpen élünk' (1. fent) már magának a %otdm szónak a jelentése 'valahogyan, valamikép' (Nyelvj. 24; bár tagadhatatlan, hogy van %otdm-müs is 'valamiképpen' jelentéssel uo., tehát a módhatározónak kettős jelölésével: 'valahogyanszerint'). Kifogástalannak látszik a '-képpen' értelmezés a következő vog. kapcsolatokban: xum-kepdl xum áhm,, ájkaképgl ájkci áhm 'férfinak [igazi] férfi volt, embernek (öregnek) igazi ember volt' III, 510; xulax-kepdl fflila% jiw, sakwatix kepei sakwaXix jiw 'holló alakjában holló jő, szarka alakjában szarka jő' II, 295, de a következőkben már egyáltalán nem elégíthet ki bennünket a szónak ilyen értelmezése: k'omfd réttáusan-kepdl, jaján kívánd samno 'ahogyan csúffá tettek benneteket, úgy jertek ki szem elé' I, 169 ('KaKi, Bact oŐMaHy^ii.' I, 288) (a k'oml'd maga 'hogyan' jelentésű); am sátdtn vit-xuhm, — am tujji jemte'im, posál-kepdl, tür-kepdl süntanl arpil lap voss varawd 'ami igémre termett vizi halamat illeti, — én nyárrá változom — úgy a folyóereknek, mint a tavaknak torkolatát zárják el vejszével' I, 151 (HUNF. ; 'mind folyónak mind tónak száját gerébbei rekesszék be' VogF. 129); telijf jémti: ja kepol, As-kepdl ültei arpil voss varawd 'télre változik [az idő]: úgy a folyókon, mint az Obon keresztül készítsenek vejszét' uo. Különösen az utóbbi mondatban bajos feltenni, hogy az ülta 'át által' névutó előtt '-képpen' lehetne a kepdl jelentése. Az északi-osztjákban is helyesnek látszik a '-képpen' fordítás a fent idézett kapcsolatokon kívül még néhány más szerkezetben; így elsősorban abban a kifejezésben, amelyben a -kepa a leggyakoribb: x>A

-kepa xü manleu, van-képa van manleu

'hosszúnak hosszú ideig megyünk, rövidnek rövid ideig megyünk' Népk. 181; uan-kéba uán iv^(

ds, xou-keba xou wyfds

'rövidnek rövid ideig járt, hosszúnak hosszú ideig járt' Nyelvt. 176 (1. még Népk. 75, 81, 115, Nyelvt. 12, 43, 47 stb.). De már aligha gondolhatunk 'képpen' jelentésre a következő fordulatokban (sőt példáink egy részében egyenesen lehetetlen ez az értelmezés): kamdn xvtl-kéba noxldssém, xoina luyddmdt ? 'hogy hány napja űztem nyomon,