Nyelvtudományi Közlemények 50. kötet (1936)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Egy vogul-osztják „névutó” 88

EGY VOGUL-OSZT.IÁK „NÉVUTÓ'-89 A vog. szó végén természetesen az instrumentális -l ragját, az osztj. kepa végén pedig a lativus -a ragját kellene keresnünk. Már most ami a vogult illeti, ott teljesen érthető, hogy egy '-képpen' jelentésű határozó az instrumentális -l ragjával jelentkezik (vö. pl. ti urdl 'ilyen módon' Nyelvj. 25; kit latol 'kétféleképpen' uo.; ti kemdl 'ezen módon' uo. 26; sáur %uril 'nyúl alakban' Népk. I, 12; 1. még Nyelvj. 119, 194, 210, 235 stb.), azonban az osztjákban ilyen esetekben rendszerint -na ragos határozót találunk; pl. put volvlna 'üst módjára' Népk.1) 163,

ytul volvlna hal módjára' uo. 181; pilra-kémna olhn 'olyan vagy minta szúnyog' Nyelvt. 4; pahv-kémna manl 'úgy megy, mint a felhő' uo. 116; mola-sirna 'mi módon' uo. 155; tanai nér%o sima msli 'osztják ember módjára fogta' uo. 121; xölex-xorásna xöl§X ül 'holló-alakban holló jön' uo. 170; tördm-áygi iuganna ol 'istenanya gyanánt van' uo. 15; 1. még KARA : Ész.-osztj. határozók 30, 31, 34—5. Lativusi -a, -i igen ritka ilyen alkalmazásban (és ilyenkor kiérezhető a factivusi jelentés is); pl. xoA-por-uái uét al-teAem noyds-sox Xöl<g) ozoni iuGana SÍDÍ ponASAam 'lucfenyő-lomb (?) öt teli ölemet nyusztbőrben dús (?) vánkos gyanánt helyezem ím' ÉOM. 53; vö. asemdn... jem pox juyana manem partiAsa 'atyám ... jó gyermek gyanánt nekem adta' Népk. 252. Ha tehát már azt is feltűnőnek kell tartanunk, hogy a '-képpen' jelentésű osztj. szó sohasem -na raggal, hanem állandóan -a raggal jelentkezik, még feltűnőbb az, hogy ennek a lativusi ragnak az alakja itt állandóan -a, pedig ez egyébként rendszerint 4, -i, -i hanggal váltakozik; pl. a most legutóbb említett névutónak van iugannl alakja is (kad'i larjggr-xui iugannl lééatla 'a macskát kell hírhordóvá tenni' Nyelvt. 78), a xoéa '-hoz' névutó mellett van xozi (ÉOM. 53), pela,péla 'felé' mellett v&npeli (uo.) stb. Különösnek kell találnunk továbbá azt is, hogy egy látszólag oly könnyen elemezhető szó, mint a vog. kepdl, oszt. kepa kizárólag ebben az egy ragos alakjában használatos és sem ragtalanul, sem más ragos alakban nem fordul elő sem a vogulban, sem az osztjákban. x) Népk.

(osztj. adat után) = PÁPAY: Osztj. Népk. G\iijt.; Nyelvt. = PÁPAY: Ész.-osztj. Nyelvtanulmányok; ÉOM. = PÁPAY: Ész. osztj. medveénekek; (vogul adatokkal kapcsolatban:) Nyelvj. = MUNKÁCSI: Vog. Nyelvjárások; a Vog. Népk. Gyűjteményből való példáinknál csak kötet- és lapszámot idézünk.