Nyelvtudományi Közlemények 50. kötet (1936)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Egy vogul-osztják „névutó” 88

88 FOKOS DÁVID Egy vogul-osztják „névutó". Ismeretes dolog, hogy igen gyakran ugyanazokat a fogalmakat fejezik ki az egyes finnugor nyelvek jövevényszavakkal, úgyhogy sokszor megtörténik, hogy azonos — egymástól függetlenül ugyanabból a forrásból átvett — kölcsönszókkal találkozunk több rokon nyelvben is. (Vö. LEWY: UJb. X, 386.) Ilyen jelenséggel van dolgunk a magyar kép szó esetében is. Ezt a szót nemcsak mi vettük át a törökből, hanem ugyanilyen eredetű még a zürj.-votj. kab leisten für bastschuhe' (votj. még 'modell'), cser. kap 'körper, statur' is (1. GOMBOCZ : BTLw. 93, WICHMANN:FUF. XII, 130,PAASONEN: NyK. XLII, 48,RMNEN: MSFOu. XLVIII, 141 stb.). Természetesnek fogjuk találni, hogy ugyanilyen eredetű kölcsönszóra gondoltak akkor is, mikor az obi-ugor nyelvekben a miénkhez hasonló alakú szót találtak, ugyancsak hasonló jelentéssel, olyan szerkezetekben, mint: vog. %ot&m kepdl áleuw Valamiképpen (reoercaKt) élünk', mötdn kepdl vári 'másképpen csinálja, Ha 4Pyrofi o6pa3i. 4'B^aeTt' (REG.) (1. MUNKÁCSI: Vog. Nyelvj. 26) | osztj. É. kat fali pelkdl kepa jáxlem 'két ellenség-fele gyanánt járok' PÁPAY: Osztj. Népk. 170; uas-kéba uas edds, kör't-kéba kor't edds 'városnak város tűnt elő, falunak falu tűnt elő' PÁPAY: ÉSZ.osztj. Nyelvtanulm. 71 (hasonló példa uo. 175); mosa-keba murilu salidllal 'valahogyan sajnálj meg bennünket!' uo. 155—6. MUNKÁCSI meg is állapítja a vog. szóról, hogy „kepdl -képpen, -ként' (vö. magy. kép)" (Nyelvj. 26); így tárgyalja a szót SZILABI is, és GOMBOCZ is török jövevényszónak tekinti a kepdl alapszavát (NyK. XXVIII, 164); az osztj. szóról pedig BEKÉ állapítja meg északi-osztj. szójegyzékében, hogy kepa a., m. 'gyanánt; gleich'. Első tekintetre csakugyan kétségtelennek látszik e vog.osztj. névutóknak a m. kép szóval való kapcsolata, de egy kissé figyelmesebb vizsgálat után hamarosan több nehézségre bukkanunk.